Fradista szemmel – Tiki-taka

A legutóbbi Fradista szemmelt úgy fejeztem be, hogy még idén négy döntőt kell játszanunk. Nos, amikor ezeket a sorokat írom már kettőt ebből a négy fontos találkozóból lejátszottunk, és meg is nyertünk, ráadásul nem is akármilyen játékkal.
Nem értem az MLSZ-t.
Nyáron a bitang melegben délután kettőkor rendezik a mérkőzéseinket, most pedig amikor már finoman szólva is beköszöntött a tél, este nyolckor kell játszanunk.
Hideg, nyírkos, zegernye időben vonultak ki a csapatok a Groupama Aréna kissé valóban megviselt, elhasználódott gyepére.

Az a Kecskemét volt az ellenfél, aki az utóbbi fordulókban nagyszerűen teljesített. A lila-fehérek egész őszi teljesítménye megsüvegelendő, hiszen egyre másra érkeznek a hírek, hogy anyagi problémák vannak, kizárják őket az igazolásokból, mert nem fizettek ki egy volt játékosukat, ennek ellenére nagyszerű eredményeket produkáltak Bekő Balázsék.
Úgy kezdtük a találkozót, ahogy azt kell is egy dobogóra pályázó csapat hazai találkozóján. Gyakorlatilag lélegzetvételnyi időt sem hagytunk a vendégeknek. Sorra vezettük a szebbnél szebb akcióinkat, remek passzokkal, szép megoldásokkal fűszerezve, de a gól csak nem akart megszületni.
Volt két-három olyan sokpasszos támadásszövésünk, amely a Barca méltán híres tiki-takáját idézte. Végletekig kijátszottuk a támadásokat, de mindig eggyel több volt a húzás, eggyel több volt a passz.
Most is beigazolódott a foci örök törvénye. A kihagyott helyzetek megbosszulták magukat. Az egyébként teljesen veszélytelen és meglehetősen szórványos kecskeméti kontrák egyike mégis utat talált a kapunkba. Igaz csak egy büntetőből, de mégis vezetést szereztek a vendégek.
Igazi hideg zuhanyként éltük meg a találatot. Jókor jött a szünet.
Rendeztük a sorainkat, frissítettük a csapat középső részét, beállt a fürge Nagy Dominik és a játékügyes Kukuruzovics. Lendítettek mindketten a csapat játékán, gyorsabban játszottuk át így a középpályát.
A nagy nyomásnak meg is lett az eredménye. Az egyre jobb formába lendülő Benjamin Lauth egyenlített, majd az egész találkozón nagy kedvvel játszó Roland Lamah meg is szerezte számunkra a vezetést. Ezután egy kicsit visszaálltunk, próbáltuk kicsalogatni a vendégeket.
Ennek eredményeképpen egy mintaszerű kontratámadás végén Lauth már 3:1-re módosította az eredményt. Az egész csapatot dicséret illeti, de ki szeretném emelni Böde Dani játékát.  Dani egész ősszel formán kívül játszik, ezt be kell vallanunk. Ennek ellenére hajt, küzd, szerzett 6 gólt, ő adta a legtöbb gólpasszt (ezen a mérkőzésen is kettőt!), ha ilyen alázattal fog tavasszal is küzdeni, a formajavulás sem fog elmaradni.
Jegyzőkönyvek:
NB I, 16. forduló
FTC-KTE 3-1 (0-1)
Nézőszám: 3627
FTC: Dibusz - Dilaver, Gyömbér (Kukuruzovic, 46.), Pavlovic, Nalepa - Gera, Busai (Nagy Dominik, 46.) - Somalia, Lauth, Lamah (Bönig, 69.) - Böde
KTE: Tujvel - Lovric, Dejan, Gyagya (Laczkó, 67.), Eninful - Fótyik, Kitl (Laczkló, 63.), Vukasovic, Botka (Varga R., 46.) - Bebeto, Balázs
Sárga: Nalepa (42.). Dejan (56.), Fótyik (77.), Laczkó (84.)
G.: Lauth (54., 68.), Lamah (64.), ill. Vukasovic (42.)
Ligakupa, nyolcaddöntő, 1. mérkőzés
FTC-Újpest 4-1 (4-0)
FTC: Jova - Csilus, Batik, Mateos (Valencsik, 63.), Bönig (Nagy Dominik, 46.) - Cukic (Haris, 74.), Gyömbér (Kukuruzovic, 66.) - Busai (Popov, 76.), Holman, Bosnjak - Ugrai
Újpest: Dmitrovic - Nego, Stanisavljevic, Litauszki, Forró - Simon K. (Ojo, 46.), Vasiljevic, M'Boma, Nagy G. (Kosovic, 67.) - Bardhi, Tcveiba (Heris, 46.)
Sárga: Batik (50.), Cukic (51.), Ojo (51.), Gyömbér (65.), Balogh (66.), Haris (80.)
G.: Busai (13., 21., 29.), Holman (35.), ill. Stanisavljevic (83.)
Begyűjtöttük a rendkívül fontos három bajnoki pontot.
Nem volt időnk sokáig ünnepelni, hiszen kedden már az Újpest ellen léptünk pályára a Liga Kupa nyolcaddöntőjének első mérkőzésén. Az összeállításokat böngészve az volt az első gondolatom, hogy feladjuk a találkozót. Ezúton kérek elnézést a csapattól, nagyon rosszul ítéltem meg a helyzetet.
A kupa-derbin pályára lépő, az ősz folyamán kevesebb lehetőséget kapó srácok, így Csilus, Bosnjak, Holman és Batik rendkívül jó teljesítményt nyújtottak. Igazi fieszta volt a találkozó, hiszen már az első félidőben Busa mesterhármasával és Holman tanári góljával négy gólos vezetéshez jutottunk.
Parádéztak a fiúk! Le a kalappal minden pályára lépő Fradista előtt!
Nagyon szép estét szereztek a szurkolóknak! Ilyen és ehhez hasonló mérkőzések kellenek ahhoz, hogy újra megteljenek a lelátók!
A négy döntőből még kettő hátra van, nem szabad elkényelmesedni!
Hajrá Fradi!

Csépányi Balázs

Megjegyzések