99 éve született klubunk legendás játékosa, Kispéter Mihály, aki a Fradi legnehezebb éveiben volt vezére a mieinknek.
Kispéter Mihály igazi Fradi-szívű labdarúgó volt, pedig már 27
éves volt, amikor Debrecenből a Fradiba került. Hamarosan
vezéregyénisége, majd Rudas Ferenc ajánlására csapatkapitánya lett az
FTC-nek.
Kitűnően fejelt, bombaerős ballábas lövéseitől rettegtek a kapusok. Tagja volt minden idők leggólképesebb bajnokcsapatának, az 1948/49-es gárdának. Ezt követően nehéz idők jöttek a Fradira, melyet közben ÉDOSZ-ra, majd Kinizsire kereszteltek át. Kispéter Mihály azonban átérezte a helyzet súlyosságát, hogy mekkora felelősség van a meggyengült Kinizsi játékosain, nehogy a csapat kiessen az NB I-ből. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a Kinizsi megőrizte az első osztályú tagságát, ezzel együtt régi hírnevét is.
– Amikor csapatunk az ötvenes évek elején nehéz, kieső helyzetbe került, a pályán és a pályán kívül egyaránt erején felül vállalt. Mérkőzésről mérkőzésre ragyogóan játszott. Sorsunk az utolsó, Salgótarján elleni Üllői úti mérkőzésen dőlt el. Miska úgy játszott, mint a tanár, nem egy-két embert, de egy egész csatársort lefogott. Győztünk és az NB I-ben maradtunk. A 90 perc annyira kivette minden energiáját, hogy az öltözőben percekig meg sem tudott szólalni. Ahogy erőt vett magán, felállt és sorba minden játékostársának megköszönte a helytállást. Ő köszönte meg, aki a győzelemért a legtöbbet tette... - nyilatkozta akkori csapattársa, Mészáros József.
Társai imádták, ellenfelei tisztelték, csupaszív játéka miatt a szurkolók kedvence volt. Mivel a Kinizsiben futballozott, a válogatottnál kevés alkalommal, mindössze 11-szer számítottak rá, pedig tudása alapján a legjobbak között lett volna a helye. Kalács (ahogy társai szólították) 1956-ban szerepelt utoljára a Kinizsiben, majd egy évvel később még részt vett a csapattal a legendás ausztráliai túrán.
Pályafutása befejeztével edzősködni kezdett.
1966. január 19-én a tatai edzőtáborban futballozás közben szívrohamot kapott és meghalt. Mindössze 47 éves volt…
Emlékét örökké megőrizzük!
www.fradi.hu
Kitűnően fejelt, bombaerős ballábas lövéseitől rettegtek a kapusok. Tagja volt minden idők leggólképesebb bajnokcsapatának, az 1948/49-es gárdának. Ezt követően nehéz idők jöttek a Fradira, melyet közben ÉDOSZ-ra, majd Kinizsire kereszteltek át. Kispéter Mihály azonban átérezte a helyzet súlyosságát, hogy mekkora felelősség van a meggyengült Kinizsi játékosain, nehogy a csapat kiessen az NB I-ből. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a Kinizsi megőrizte az első osztályú tagságát, ezzel együtt régi hírnevét is.
– Amikor csapatunk az ötvenes évek elején nehéz, kieső helyzetbe került, a pályán és a pályán kívül egyaránt erején felül vállalt. Mérkőzésről mérkőzésre ragyogóan játszott. Sorsunk az utolsó, Salgótarján elleni Üllői úti mérkőzésen dőlt el. Miska úgy játszott, mint a tanár, nem egy-két embert, de egy egész csatársort lefogott. Győztünk és az NB I-ben maradtunk. A 90 perc annyira kivette minden energiáját, hogy az öltözőben percekig meg sem tudott szólalni. Ahogy erőt vett magán, felállt és sorba minden játékostársának megköszönte a helytállást. Ő köszönte meg, aki a győzelemért a legtöbbet tette... - nyilatkozta akkori csapattársa, Mészáros József.
Társai imádták, ellenfelei tisztelték, csupaszív játéka miatt a szurkolók kedvence volt. Mivel a Kinizsiben futballozott, a válogatottnál kevés alkalommal, mindössze 11-szer számítottak rá, pedig tudása alapján a legjobbak között lett volna a helye. Kalács (ahogy társai szólították) 1956-ban szerepelt utoljára a Kinizsiben, majd egy évvel később még részt vett a csapattal a legendás ausztráliai túrán.
Pályafutása befejeztével edzősködni kezdett.
1966. január 19-én a tatai edzőtáborban futballozás közben szívrohamot kapott és meghalt. Mindössze 47 éves volt…
Emlékét örökké megőrizzük!
www.fradi.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése