Tiszteli a Realt, szereti a Barcát, rajong a Fradiért.
Thuróczy Szabolcs fejében minden benne van, amit tudni kell az elmúlt negyven év futballjáról.
Thuróczy Szabolcs – vagy dr. Thuróczy Szabolcs, de erről majd később – enyhén rekedtes hangja a Pasaréti téri kávézóban, a magyar futball modern kori nyavalyáit elemezve ugyanolyan szuggesztív, mint amikor a Tiszta szívvel kerekesszékes bérgyilkosát hallgatjuk, nézzük a moziban. Most mutatták be a Valami Amerika 3. részét, az éjszakáit az Aranyélet című HBO-sorozat forgatása tölti ki, de ha a fociról van szó, akkor ellophatunk egy órácskát az alvástól.
Ezekben a percekben játsszák az Espanyol–Barcelona városi derbit (1–1 lett az eredmény – a szerk.), mi meg ahelyett, hogy ott ülnénk a tévé előtt, a labdarúgásról cserélünk eszmét. Apropó, melyik csapatot szereti jobban, a Barcát vagy a Real Madridot?
A Barcelonát. Persze a Madridot is roppantul tisztelem, ha más érdeme nem lenne a tizenkétszeres BEK-győztesnek, mint hogy a kétéves kényszerszünet után 1958-ban visszahozta a futballba Puskás Ferencet, már beírta volna a nevét a történelembe. Igaz, a Barca meg a másik magyar óriás, Kubala László karrierjéhez adta a terepet. A kilencvenes években szerettem bele a katalán csapatba, amikor Cruyff keze alatt Romário, Sztoicskov és Laudrup varázsolt.
Akkor éppen a Nyíregyházában futballozott, ugye?
Már nem, ifjúságiként a nyolcvanas évek második felében játszottam a szülővárosom együttesében, jobb oldali futót, ahogy akkor nevezték. Sajnos, a felnőttcsapatig nem jutottam el, de nekünk már az is megtiszteltetés volt, hogy felmehettünk ugyanarra a gyepre, amelyiken Fecsku Pista, Moldván Miklós, Halász, Czeczeli Karcsi játszott, bár én Lipcsei Peti, Halmai Gabi, Bekő Balázs korosztályába tartoztam, és ezek ellen a későbbi válogatott klasszisok ellen futballoztam is ifiszinten.
Talán nem véletlen, hogy a Tiszta szívvel is tartalmaz futballal kapcsolatos utalásokat.
Ja, amikor Rados, a szerb gengszter a Crvena–Partizan ellentétről beszél. Egy filmnek rendszerint feszes a forgatókönyve, de némi szabadsága a színésznek is van. Az Aranyéletben például azt mondom, hogy Újpest nem Pest, tanyaközpont. Ennyi belefér, főleg, ha a rendező bízik az improvizációs képességemben.
Nehéz szabadulnom a film miliőjétől, annyira megragadott. Olybá tűnt, hogy a két rokkant fiú, Fenyvesi Zoltán és Fekete Ádám a filmvásznon kívül is jó arc.
Persze, nagyszerű srácok, szikrázóan tehetségesek, Ádám ráadásul még rendező és dramaturg is, ma is tartom velük a kapcsolatot. Sokan azt gondolják, nem könnyű a fogyatékkal élő emberek világában mozogni, pedig ez nincs így. Pillanatok alatt beletanul az ember, csak az a lényeg, hogy kezeljük úgy őket, mint az épeket, és még véletlenül se mutassunk szánalmat, sajnálatot. Azt ugyanis ki nem állhatják.
Mióta Fradi-imádó?
Ősidőktől! Édesapám, aki ügyvéd – és jómagam is elvégeztem a jogi egyetemet, de nem teszem oda a két betűt a nevem elé, hiszen nem dolgoztam jogászként –, fanatikus Fradi-drukker, és mi a bátyámmal magától értetődően lettünk szintén FTC- és futballrajongók. Volt olyan, hogy apámmal 1977-ben leléptünk egy rakamazi esküvőről, hatéves voltam, felmentünk Pestre megnézni a Magyarország–Bolívia vb-selejtezőt, rúgtunk egy hatost, majd apám visszavezetett Rakamazra, és folytattuk a lagzit. A mi korosztályunknak Ebedli Zoli, Nyíl, Szoki, Pogány Laci volt az, ami az idősebbeknek a Flóri, Varga Zoli, Szőke Pista. Még a Vincze Géza-féle Fradit is húszezredmagunkkal néztük az Üllői úton, pedig annál volt jobb Ferencváros is. A múltkor kint voltam a Fradi–Debrecenen, amikor visszatértek a szurkolók, jó volt a hangulat, gyönyörű a stadion, de valahogy nem az igazi. Eltolódtak az arányok, a rendszer nem tudja kitermelni a sok milliós fizetéseket, egy Tirana, egy BATE kiveri a bajnokunkat, ráadásul nem légiósokkal. Valami nagyon nem stimmel.
Kimegy a világbajnokságra?
Bátyámmal – aki Svédországban dolgozik – azt tervezzük, hogy átugrunk komppal Szentpétervárra. Kinézünk magunknak egy jó kis csoportmeccset.
Amikor 2005-ben az argentinok ellen Gera úgy felbőrözte Heinzét, hogy a Manchester United védője majdnem hanyatt esett. Ez volt Messi első válogatott meccse, ki is állították, de nekem nem erről, hanem Zoli kötényéről marad emlékezetes.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2018. márciusi lapszámában)
www.fourfourtwo.hu
Thuróczy Szabolcs fejében minden benne van, amit tudni kell az elmúlt negyven év futballjáról.
„APÁMMAL 1977-BEN LELÉPTÜNK EGY ESKÜVŐRŐL, MENTÜNK PESTRE, MEGNÉZNI A MAGYAR–BOLÍVIAI VB-SELEJTEZŐT”Interjú Ch. Gáll András Fotó Galán Laura
Thuróczy Szabolcs – vagy dr. Thuróczy Szabolcs, de erről majd később – enyhén rekedtes hangja a Pasaréti téri kávézóban, a magyar futball modern kori nyavalyáit elemezve ugyanolyan szuggesztív, mint amikor a Tiszta szívvel kerekesszékes bérgyilkosát hallgatjuk, nézzük a moziban. Most mutatták be a Valami Amerika 3. részét, az éjszakáit az Aranyélet című HBO-sorozat forgatása tölti ki, de ha a fociról van szó, akkor ellophatunk egy órácskát az alvástól.
Ezekben a percekben játsszák az Espanyol–Barcelona városi derbit (1–1 lett az eredmény – a szerk.), mi meg ahelyett, hogy ott ülnénk a tévé előtt, a labdarúgásról cserélünk eszmét. Apropó, melyik csapatot szereti jobban, a Barcát vagy a Real Madridot?
A Barcelonát. Persze a Madridot is roppantul tisztelem, ha más érdeme nem lenne a tizenkétszeres BEK-győztesnek, mint hogy a kétéves kényszerszünet után 1958-ban visszahozta a futballba Puskás Ferencet, már beírta volna a nevét a történelembe. Igaz, a Barca meg a másik magyar óriás, Kubala László karrierjéhez adta a terepet. A kilencvenes években szerettem bele a katalán csapatba, amikor Cruyff keze alatt Romário, Sztoicskov és Laudrup varázsolt.
Akkor éppen a Nyíregyházában futballozott, ugye?
Már nem, ifjúságiként a nyolcvanas évek második felében játszottam a szülővárosom együttesében, jobb oldali futót, ahogy akkor nevezték. Sajnos, a felnőttcsapatig nem jutottam el, de nekünk már az is megtiszteltetés volt, hogy felmehettünk ugyanarra a gyepre, amelyiken Fecsku Pista, Moldván Miklós, Halász, Czeczeli Karcsi játszott, bár én Lipcsei Peti, Halmai Gabi, Bekő Balázs korosztályába tartoztam, és ezek ellen a későbbi válogatott klasszisok ellen futballoztam is ifiszinten.
Talán nem véletlen, hogy a Tiszta szívvel is tartalmaz futballal kapcsolatos utalásokat.
Ja, amikor Rados, a szerb gengszter a Crvena–Partizan ellentétről beszél. Egy filmnek rendszerint feszes a forgatókönyve, de némi szabadsága a színésznek is van. Az Aranyéletben például azt mondom, hogy Újpest nem Pest, tanyaközpont. Ennyi belefér, főleg, ha a rendező bízik az improvizációs képességemben.
Nehéz szabadulnom a film miliőjétől, annyira megragadott. Olybá tűnt, hogy a két rokkant fiú, Fenyvesi Zoltán és Fekete Ádám a filmvásznon kívül is jó arc.
Persze, nagyszerű srácok, szikrázóan tehetségesek, Ádám ráadásul még rendező és dramaturg is, ma is tartom velük a kapcsolatot. Sokan azt gondolják, nem könnyű a fogyatékkal élő emberek világában mozogni, pedig ez nincs így. Pillanatok alatt beletanul az ember, csak az a lényeg, hogy kezeljük úgy őket, mint az épeket, és még véletlenül se mutassunk szánalmat, sajnálatot. Azt ugyanis ki nem állhatják.
Mióta Fradi-imádó?
Ősidőktől! Édesapám, aki ügyvéd – és jómagam is elvégeztem a jogi egyetemet, de nem teszem oda a két betűt a nevem elé, hiszen nem dolgoztam jogászként –, fanatikus Fradi-drukker, és mi a bátyámmal magától értetődően lettünk szintén FTC- és futballrajongók. Volt olyan, hogy apámmal 1977-ben leléptünk egy rakamazi esküvőről, hatéves voltam, felmentünk Pestre megnézni a Magyarország–Bolívia vb-selejtezőt, rúgtunk egy hatost, majd apám visszavezetett Rakamazra, és folytattuk a lagzit. A mi korosztályunknak Ebedli Zoli, Nyíl, Szoki, Pogány Laci volt az, ami az idősebbeknek a Flóri, Varga Zoli, Szőke Pista. Még a Vincze Géza-féle Fradit is húszezredmagunkkal néztük az Üllői úton, pedig annál volt jobb Ferencváros is. A múltkor kint voltam a Fradi–Debrecenen, amikor visszatértek a szurkolók, jó volt a hangulat, gyönyörű a stadion, de valahogy nem az igazi. Eltolódtak az arányok, a rendszer nem tudja kitermelni a sok milliós fizetéseket, egy Tirana, egy BATE kiveri a bajnokunkat, ráadásul nem légiósokkal. Valami nagyon nem stimmel.
Kimegy a világbajnokságra?
Bátyámmal – aki Svédországban dolgozik – azt tervezzük, hogy átugrunk komppal Szentpétervárra. Kinézünk magunknak egy jó kis csoportmeccset.
VILLÁMKÉRDÉSEK
1 – Ha egy időben tartják a futball-vb döntőjét és az Oscar-díj átadását, melyikre menne el?
Inkább a vb-döntőre. Azt nem lehet kihagyni. Persze, ha az Oscaron nemcsak meghívott vagyok…
Inkább a vb-döntőre. Azt nem lehet kihagyni. Persze, ha az Oscaron nemcsak meghívott vagyok…
2 – Melyik volt a legszebb gól, amit látott?
A Barcelonának drukkolok, a brazil Ronaldo Compostelának rúgott szólógólja feledhetetlen.
3 – És a legemlékezetesebb csel?A Barcelonának drukkolok, a brazil Ronaldo Compostelának rúgott szólógólja feledhetetlen.
Amikor 2005-ben az argentinok ellen Gera úgy felbőrözte Heinzét, hogy a Manchester United védője majdnem hanyatt esett. Ez volt Messi első válogatott meccse, ki is állították, de nekem nem erről, hanem Zoli kötényéről marad emlékezetes.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2018. márciusi lapszámában)
www.fourfourtwo.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése