Páratlan kincsek: belépők régi vb-döntőkre!

A magyar foci egyelőre csak a múltjára lehet büszke, de nincs a sportágnak múzeuma, archívuma, könyvtára. Pontosabban: eddig nem volt. Mert Fel­csú­ton elkezdődött a leendő Puskás Intézet gyűjteményének feldolgozása, bővítése, rendszerezése. A kollekció alapját a Spanyolországból 2011-ben hazakerült hatalmas Puskás-örökség adja, de az akadémián gyűjtenek minden tárgyat, fotót, trófeát, dokumentumot, ami a magyar foci régmúlt dicsőségét hirdeti. Az FFT hónapról hónapra előkotor valamit, és megmutatja olvasóinak. Ezúttal előkotortuk a Puskás Intézetben fellelhető belépőjegyeket a korábbi vb-kről.

Az interneten nagyjából ezer font egy belépő a vb-döntőre. De nemcsak az idei riói fináléra, hanem a legelső, 1930-as világbajnokságra is. Pedig azzal már aligha lehet meccsre menni. Mégis, nem mindennapi fogás olyan jó állapotú montevideói jegyet találni, amilyenhez felajánlás folytán a Puskás Akadémia jutott: két, perforált, de el nem tépett belépőjegy az uruguayi fővárosba, az „1. labdarúgó-világbajnokságra”.
Aki megfordult egy-két nagy meccsen, az tudja, hogy mindig ólálkodnak gyűjtők a stadion körül, akik eldobott jegyeket keresnek, vagy használt belépőt kunyerálnak a hazafelé tartóktól. Angolszász területeken évszázados hagyománya van a meccsjegyek, programfüzetek gyűjtésének, cseréjének, adásvételének. A Puskás Intézet főleg a magyar vonatkozású (és a Puskás pályafutásához köthető magyar válogatott és Real Madrid-meccsekre szóló) jegyeket gyűjti, olimpiákról, világbajnokságokról, BEK-döntőkről, barátságos meccsekről. Ami a világbajnokságokat illeti, ilyetén módon sajnos 1986 óta legfeljebb a játékvezető miatt lehetett magyar vonatkozása egy-egy mérkőzésnek, korábban viszont fontos csatákat vívtunk Franciaországban, Svájcban, Chilében vagy Angliában, de még Svédországban, Argentínában, Spanyol­országban, sőt Mexikóban is akadtak jó pillanatai a magyar futballválogatottnak (vagy egyáltalán pillanatai). Speciel 1930-ban, az első világbajnokságon nem voltunk ott, mert bár hiába volt kulcsszerepe az 1930-as budapesti FIFA-kongresszuson a magyar Fischer Mór alelnöknek az első világbajnokság megrendezéséről szóló döntésben, a hagyományosan ostoba magyar klubvezetők megvétózták a magyar részvételt, mondván, zavarná a bajnoki felkészülést a hosszú utazás és a vb egyáltalán…





Szöveg Mravik Gusztáv és Szöllősi György Fotó Puskás Intézet
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2014. májusi számában.)
www.fourfourtwo.hu

Megjegyzések