A cél: felvarrni a harmadik csillagot a mezünkre.
Még sohasem fáradt el ennyire
Lovrencsics Gergő két nappal a horvátok legyőzése után is a diadal hatása alatt állt.
Lovrencsics Gergőnél technikásabb labdarúgó talán a posztján is akad, erősebb fizikumú és lelkű azonban aligha. A Ferencváros jobbhátvédje végigjátszotta a szlovákok és a horvátok elleni Eb-selejtezőt is, van mit kipihennie, de ő is érzi, sőt ki is mondja, különleges alkalom a vb-ezüstérmes elleni győzelem, amelyről örömmel osztotta meg a gondolatait.
– Hétfő délután kerestem, egyből fogadta a hívásomat, kedd délre egyeztettünk időpontot, s percre pontosan meg is jelent. Ma már nem általános ez a partnerség a magyar futballban.
– Tudom. Velem is előfordult már, hogy belefeledkeztem a családi életbe, nem figyeltem a telefonomat vagy elfelejtettem visszahívni valamelyik kollégáját. A mostani azonban különleges alkalom, megértem, hogy két nap múltán is téma a horvátok elleni győzelmünk.
– Hová helyezi ezt a sikert a pályafutásában?
– Az első három közé. A norvégok elleni meccs, amelyen kivívtuk az Európa-bajnoki szereplést, az Eb-n a portugálok elleni döntetlen és ez a mostani győzelem kívánkozik az élre. Nem tudok és nem is akarok közöttük különbséget tenni. Világsztárok ellen játszottunk – és nyertünk. Az ilyen mérkőzésekért érdemes futballozni.
– A szlovákok ellen is küzdöttek, de a horvátok ellen, különösen a mérkőzés hajrájában, úgy tűnt, hogy euforikus hangulatba kerültek. Ön is ugyanezt érezte?
– Igen, azt, hogy egyszerűen nem lehet más a végeredmény, mint a győzelem. Talán még sohasem fáradtam el ennyire, de szó sem lehetett arról, hogy megálljak, űzött, hajszolt bennünket a közönség, minden egyes megmozdulásomkor éreztem, hogy húszezer ember áll mögöttem.
– A szlovákok jobbak, mint a horvátok? Avagy mi és miért nem működött Nagyszombatban?
– Szerintem nem jobbak a szlovákok a horvátoknál. Nagyszombatban talán nem is játszottunk elég jól, de szerencsénk sem volt. Ha Willi Orbán fejese bemegy, akár nyerhettünk is volna. Természetesen önmagában egyetlen felállás sem jó vagy rossz, de a horvátok ellen Marco Rossi beletrafált, nemcsak a megfelelő rendszert találta meg, hanem a játékosokat is hozzá. Az is jó húzás volt, hogy a századik válogatott meccsén Dzsudzsák Balázst a kezdőcsapatba jelölte, aki valóban extra motivációval játszott.
– Szalai Ádám nyilatkozatát ön személy szerint hogyan fogadta?
– Noha a csapat védekezését bírálta, nem vettem magamra. Kevés időnk volt a két mérkőzés között a felkészülésre, arra törekedtem, hogy elemezzem a saját játékomat, s megbeszéljem a kapitánnyal, ő mit vár el tőlem. Ennél direktebb kritikában is volt már részem, nem is egyszer. Ha nem jöttek a gólok vagy kikaptunk Varsóban, a lengyelek is megfeledkeztek a barátságról, aztán a Fradiban is előfordult, hogy Thomas Doll kihagyott, s az ősszel, a tallinni meccs után Marco Rossi sem dicsért meg. Bennem ilyenkor az munkál, hogy azért is megmutatom.
– És az érzelmeit is kimutatja. Az Andorrától elszenvedett vereség után nyilatkozva megremegett a hangja, ami szintén szokatlan a futballban.
– Igen, érzelmes srác vagyok, a pályán és a magánéletben is. A kudarcok olykor megviselnek, nemcsak magam, hanem a szurkolók miatt is. Szlovákiában bőven voltak üres székek, mi viszont minden mérkőzésünket telt ház előtt játsszuk. Ha valami, ez kihozza a maximumot az emberből. Ilyen közönség nincs is még egy a világon.
– Milyennek látja két forduló után az erőviszonyokat?
– Csak a mi meccseinkkel foglalkoztam. Az azeriekről azért van képem, mert a horvátok elleni meccsüket elemeztük. Most még szabad a horvátok elleni sikerrel foglalkozni, ma még én is csak regenerálódtam, holnaptól viszont az újabb feladatokra kell összpontosítani. Nekem arra, hogy az NB I-ben a hátralévő nyolc fordulóban a Fradival megőrizzük a jelenlegi nyolcpontos előnyünket a Vidivel szemben.
– A Ferencváros a százhuszadik születésnapját a harmincadik bajnoki címmel szeretné még emlékezetesebbé tenni. Ez inkább teher vagy motiváció?
– Szeretnénk örömet szerezni a Fradi-szurkolóknak azzal, hogy végre felvarrhassuk a harmadik csillagot a mezünkre. De a nyolcpontos előny ellenére nem tehetünk úgy, mintha a bajnoki aranyérem már a zsebünkben lenne. Ünnepelni csak akkor szabad, ha már matematikailag is eldőlt a bajnokság.
Novák Miklós - www.magyarnemzet.hu
Még sohasem fáradt el ennyire
Lovrencsics Gergő két nappal a horvátok legyőzése után is a diadal hatása alatt állt.
Lovrencsics Gergőnél technikásabb labdarúgó talán a posztján is akad, erősebb fizikumú és lelkű azonban aligha. A Ferencváros jobbhátvédje végigjátszotta a szlovákok és a horvátok elleni Eb-selejtezőt is, van mit kipihennie, de ő is érzi, sőt ki is mondja, különleges alkalom a vb-ezüstérmes elleni győzelem, amelyről örömmel osztotta meg a gondolatait.
– Hétfő délután kerestem, egyből fogadta a hívásomat, kedd délre egyeztettünk időpontot, s percre pontosan meg is jelent. Ma már nem általános ez a partnerség a magyar futballban.
– Tudom. Velem is előfordult már, hogy belefeledkeztem a családi életbe, nem figyeltem a telefonomat vagy elfelejtettem visszahívni valamelyik kollégáját. A mostani azonban különleges alkalom, megértem, hogy két nap múltán is téma a horvátok elleni győzelmünk.
– Hová helyezi ezt a sikert a pályafutásában?
– Az első három közé. A norvégok elleni meccs, amelyen kivívtuk az Európa-bajnoki szereplést, az Eb-n a portugálok elleni döntetlen és ez a mostani győzelem kívánkozik az élre. Nem tudok és nem is akarok közöttük különbséget tenni. Világsztárok ellen játszottunk – és nyertünk. Az ilyen mérkőzésekért érdemes futballozni.
– A szlovákok ellen is küzdöttek, de a horvátok ellen, különösen a mérkőzés hajrájában, úgy tűnt, hogy euforikus hangulatba kerültek. Ön is ugyanezt érezte?
– Igen, azt, hogy egyszerűen nem lehet más a végeredmény, mint a győzelem. Talán még sohasem fáradtam el ennyire, de szó sem lehetett arról, hogy megálljak, űzött, hajszolt bennünket a közönség, minden egyes megmozdulásomkor éreztem, hogy húszezer ember áll mögöttem.
– A szlovákok jobbak, mint a horvátok? Avagy mi és miért nem működött Nagyszombatban?
– Szerintem nem jobbak a szlovákok a horvátoknál. Nagyszombatban talán nem is játszottunk elég jól, de szerencsénk sem volt. Ha Willi Orbán fejese bemegy, akár nyerhettünk is volna. Természetesen önmagában egyetlen felállás sem jó vagy rossz, de a horvátok ellen Marco Rossi beletrafált, nemcsak a megfelelő rendszert találta meg, hanem a játékosokat is hozzá. Az is jó húzás volt, hogy a századik válogatott meccsén Dzsudzsák Balázst a kezdőcsapatba jelölte, aki valóban extra motivációval játszott.
– Szalai Ádám nyilatkozatát ön személy szerint hogyan fogadta?
– Noha a csapat védekezését bírálta, nem vettem magamra. Kevés időnk volt a két mérkőzés között a felkészülésre, arra törekedtem, hogy elemezzem a saját játékomat, s megbeszéljem a kapitánnyal, ő mit vár el tőlem. Ennél direktebb kritikában is volt már részem, nem is egyszer. Ha nem jöttek a gólok vagy kikaptunk Varsóban, a lengyelek is megfeledkeztek a barátságról, aztán a Fradiban is előfordult, hogy Thomas Doll kihagyott, s az ősszel, a tallinni meccs után Marco Rossi sem dicsért meg. Bennem ilyenkor az munkál, hogy azért is megmutatom.
– És az érzelmeit is kimutatja. Az Andorrától elszenvedett vereség után nyilatkozva megremegett a hangja, ami szintén szokatlan a futballban.
– Igen, érzelmes srác vagyok, a pályán és a magánéletben is. A kudarcok olykor megviselnek, nemcsak magam, hanem a szurkolók miatt is. Szlovákiában bőven voltak üres székek, mi viszont minden mérkőzésünket telt ház előtt játsszuk. Ha valami, ez kihozza a maximumot az emberből. Ilyen közönség nincs is még egy a világon.
– Milyennek látja két forduló után az erőviszonyokat?
– Csak a mi meccseinkkel foglalkoztam. Az azeriekről azért van képem, mert a horvátok elleni meccsüket elemeztük. Most még szabad a horvátok elleni sikerrel foglalkozni, ma még én is csak regenerálódtam, holnaptól viszont az újabb feladatokra kell összpontosítani. Nekem arra, hogy az NB I-ben a hátralévő nyolc fordulóban a Fradival megőrizzük a jelenlegi nyolcpontos előnyünket a Vidivel szemben.
– A Ferencváros a százhuszadik születésnapját a harmincadik bajnoki címmel szeretné még emlékezetesebbé tenni. Ez inkább teher vagy motiváció?
– Szeretnénk örömet szerezni a Fradi-szurkolóknak azzal, hogy végre felvarrhassuk a harmadik csillagot a mezünkre. De a nyolcpontos előny ellenére nem tehetünk úgy, mintha a bajnoki aranyérem már a zsebünkben lenne. Ünnepelni csak akkor szabad, ha már matematikailag is eldőlt a bajnokság.
Novák Miklós - www.magyarnemzet.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése