Nehezen kivívott, nagyon fontos győzelem!
A Kisvárda három ziccerig, a Ferencváros egy gólig jutott
Leandro találata három pontot ért a zöld-fehéreknek, a vendégek csakis saját magukat okolhatják.
A ziccereit sorra elpuskázó Kisvárdát odahaza egy Leandro-góllal 1–0-ra legyőző Ferencváros lett a labdarúgó NB I 7. fordulójának nagy győztese.
Nyilatkozatok:
Szerhij Rebrov: — Az előző idényben a bajnokságban és a kupában is többször találkoztunk a Kisvárdával, az akkor lejátszott mérkőzésekből már nem indulhatunk ki, mert ez már az új szezon, mindkét csapatnál voltak változások. Koncentrálnunk kell, hiszen a Kisvárda jó erőkből áll, szervezett, erős csapat. Vasárnap újra hazai pályán, a saját közönségünk előtt fogunk játszani, a célunk pedig nem is lehet más, mint a három pont megszerzése. Ezúttal is azt várom, hogy mindenki kellően motivált és felkészült legyen. Elegendő labdarúgó alkotja a keretünket, úgy érzem, készen állunk Kisvárda elleni bajnokira.
Miriuta László: — Annak ellenére, hogy a múlt hétvégén kupameccset kellett játszanunk, tartottuk a megszokott bajnoki ritmust, a legjobbnak vélt csapatunkkal léptünk pályára Pilisen is. Az csak az én személyes véleményem, hogy a kupameccseket hétközben kellene játszani, de nincs ezzel baj, alkalmazkodtunk a kiíráshoz. A Ferencváros elleni mérkőzésnek természetesen nem mi vagyunk az esélyesei, de tartogatott már a futball csodát. Nem kell félni semmitől, élvezni kell a futballt, hiszen gyönyörű stadionban, remek ellenféllel szemben játszhatunk. Egykori Fradi-játékosként számomra mindig jó érzés a zöld-fehér klub vendégségébe érkezni, de az érzelmeket félreteszem, és azon leszek, hogy a Kisvárdát segítsem minél kedvezőbb eredményhez a vasárnapi mérkőzésen.
A mérkőzés:
Ferencváros — Kisvárda Master Good: 1-0 (0-0)
Groupama Aréna, 16:00. 7.625 néző.
Vezette: Iványi Zoltán (asszisztensek: Albert, Lémon; alapvonali jv.: Csonka, Zierkelbach; tartalékjv.: Horváth R.)
Ferencváros: Dibusz — Lovrencsics G., Blazic, Dvali (Frimpong, 73.), Heister — Haratin — Zubkov, Sigér (Varga R., 46.), Skvarka (Leandro, 46.), Nguen — Boli
kispad: Gróf, Ihnatenko, Civic, Szihnyevics
vezetőedző: Szerhij Rebrov
Kisvárda Master Good: Felipe — Melnik, Beriosz, Kravcsenko, Protics — Lucas, Bumba (Hugo Seco, 63.) — Hej, Grozav, Kovácsréti (Sassá, 87.) — Tischler (Gosztonyi, 57.)
kispad: Minca, Ene, Baranyai, Anderson Pico
vezetőedző: Miriuta László
Gól: Leandro (86.)
Sárga lap: Lovrencsics G. (36.), Frimpong (75.), Blazic (90+2.) illetve Bumba (37.), Beriosz (59.)
Hála a fővárosi régi jó barát, az Újpest önzetlen segítségének, vagyis a lila-fehérek szombati székesfehérvári győzelmének (2–0), a Ferencváros úgy várhatta a Kisvárda elleni vasárnapi mérkőzést, hogy ha győz hazai pályán, vesztett pontok tekintetében utoléri legfőbb bajnoki vetélytársát, a Mol Fehérvárt.
Nem lehetett azzal vádolni Szerhij Rebrovot, a zöld-fehérek vezetőedzőjét, hogy nagyon tartalékolta az erőket a bolgár Ludogorec elleni, csütörtöki Európa-liga-csoportmérkőzésre. Lényegében a legjobb csapatát küldte pályára, amelyben a csúcsék ezúttal Franck Boli volt, őt segítette a két szélről Olekszandr Zubkov és Tokmac Nguen. A másik oldalon Tischler Patrikra várt a feladat, hogy megbirkózzon a védőkkel, és kihozza a legtöbbet abból a várhatóan kevés labdából, amely majd eljut hozzá. A legtöbb segítséget Gheorghe Grozavtól várhatta, aki ráadásul nemcsak kiváló előkészítő, hanem rendkívül gólérzékeny is, öt gólnál jár már az idényben. A román légiós nevéhez fűződött a mérkőzés első helyzete is, mert miközben a Fradi az első perctől kezdve próbálta nyomás alá helyezni a szabolcsi vendégcsapatot, a 17. percben egy remek kontra végén Gheorghe Grozav szabadon lőhetett 25 méterről – nem sokkal mellé.
A ferencvárosiak igyekezett minél jobban „széthúzni” a pályát, lényegében minden támadás során végigjáratták a labdát az egyik oldalvonaltól a másikig, volt, hogy többször is, de nehezen leltek rá az üdvözítő megoldásokra. A nézőkben az az érzés alakulhatott ki, hogy nem eléggé direkt a zöldek támadásépítése, túl sok a tapogatózás, pedig mindez valójában a várdaiak rendkívül szervezett védekezését dicséri. Nem tátongtak rések a falon. Lucas gyakran visszalépett a védők vonalába, Anton Kravcsenko pedig rendszerint tökéletes ütemben avatkozott játékba, lefülelt minden passzt, amelyet középen laposan próbáltak a védelem mögé bejuttatni a hazaiak. Mint a felvezetőnkben írtuk, ez a futballtörténelem első olyan mérkőzése, amelyen két olyan kapus áll a kapuban, akik Puskás-díjas gólt kaptak. Ezúttal viszont ez a veszély nem fenyegetett, az első félidőben Dibusz Dénesnek és Felipének is egyszer kellett csak védenie, akkor is egy-egy gyengécske lövést.
A második félidőre szerkezetet váltott a Fradi Leandro (aki így unokatestvére, Lucas ellen játszhatott) és Varga Roland pályára küldésével, a 4–1–4–1-ből 4–2–3–1 lett. Varga Roland lendületességét is nehéz volt azonban érvényesíteniük a fővárosiaknak, mert amint a Ferencváros átment a labdával az ellenfél térfelére, az összes kisvárdai mintegy húszméteres sávban helyezkedve védekezett és vadászott az esetleges pontatlan passzokra. Amikor sikerült egyet-egyet elcsípni, az többnyire veszélyt jelentett, mint a 70. percben, amikor a kontránál Hugo Seco lefutotta Lasa Dvalit, már csak a kapussal állt szemben, de Dibusz Dénes védeni tudta a lövését. Hat perccel később egy szabadrúgás után Teodorosz Beriosz fejelhetett üresen hat méterről, alig a bal kapufa mellé. És még Gosztonyi Andrásnak is volt egy nagy lehetősége. A nagyobb helyzeteket a vendégcsapat neve mellé jegyezhettük fel.
Csakhogy aztán az utolsó percekben – miként a ZTE FC elleni (2–1) győztes bajnokin is – a csereként beálló Leandro megmentette a bajnoki címvédőt: pontos lövése utat talált a kisvárdai kapuba.
Nyilatkozatok:
SZERHIJ REBROV, A FERENCVÁROS VEZETŐEDZŐJE:
– Volt olyan szakasza a meccsnek, amikor talán még a döntetlennek is örülhettek volna…
– Nagyon nehéz mérkőzés volt, és úgy látom, ez az idény sokkal nehezebb lesz nekünk, mint az előző volt, mert egyrészt az ellenfelek is más jellegű futballt játszanak ellenünk, az elvárás is nagyobb, sok meccset kell játszani, s ez rengeteget kivesz a játékosból.
– Az amerikai sportokban a nézők rögtön hazamennek, amint eldőlt egy találkozó. Szándékosan hagyják mostanában a végére a döntést?
– Vannak, akik azokat a meccseket szeretik, amelyeken sokat birtokoljuk a labdát, mások a gyors kontratámadásokkal megnyerteket, én már nem tudok mindenkinek a kedvére tenni… A Kisvárda jól futballozott, remekül védekezett, nehéz volt ellene játszani, szerencsére a végén a kapujába tudtunk találni.
– Szolgált valamilyen tanulsággal ez a meccs a Ludogorec elleni El-találkozóra?
– Persze, minden mérkőzésnek megvan a maga tanulsága. De teljesen más egy Kisvárda és egy Ludogorec elleni meccs, és másként is készülünk az Európa-ligatalálkozóra.
MIRIUTA LÁSZLÓ, A KISVÁRDA VEZETŐEDZŐJE:
– Nem lehet könnyű feldolgozni, hogy pont nélkül maradtak.
– Valóban, nem is tudom, mit mondjak. Nagyon jól futballoztunk, jól védekeztünk, voltak szép támadásaink. A százszázalékos helyzeteket be kell rúgni. Szomorú vagyok és ideges.
– A lefújás után hevesen gesztikulálva szólt a játékosaihoz. A nagyszerű teljesítmény ellenére dühös rájuk az elszalasztott lehetőség miatt?
– Dühös vagyok, persze, hiszen mi a kiesés ellen harcolunk ebben az idényben is, minden egyes pontra szükségünk van. Szűk a keretünk, kellene még egy-egy jó csatár és középpályás. Meglátszik, ha van néhány kiesőnk; most is volt, akit kénytelen voltam más poszton szerepeltetni.
– Jó néhány éve nem találkozott már a Ferencvárossal. Elöntötték az érzelmek?
– Szép emlékek kötnek ide, mindig jó visszajönni a kilencedik kerületbe, de most a Kisvárda sikereiért dolgozom. A Fradi játékosaként is voltak ilyen meccseink, amikor jobbak voltunk, de kikaptunk, akkor is azt tettük, amit most kell: dolgozni tovább, bízni a javításban.
Csapatkapitányunk a Zalaegerszeg és az Iváncsa után a Kisvárda kapuját is bevette, így az elmúlt három mérkőzésen mindegyiken betalált.
– Az ember dolgozik napról napra, ugyanúgy, most épp rám jött ki a sor, máskor mások lövik a gólokat. Igen, érdekes, hogy tavaly még az is szóba került, hogy visszavonulok, most meg egy ilyen kiváló időszak jött ki. Az ember mindig álmodozik a gólokról, de a legfontosabb a csapat érdeke, most így tudtam hozzátenni ahhoz, hogy sikeresek legyünk.
www.tempofradi.hu
A Kisvárda három ziccerig, a Ferencváros egy gólig jutott
Leandro találata három pontot ért a zöld-fehéreknek, a vendégek csakis saját magukat okolhatják.
A ziccereit sorra elpuskázó Kisvárdát odahaza egy Leandro-góllal 1–0-ra legyőző Ferencváros lett a labdarúgó NB I 7. fordulójának nagy győztese.
Nyilatkozatok:
Szerhij Rebrov: — Az előző idényben a bajnokságban és a kupában is többször találkoztunk a Kisvárdával, az akkor lejátszott mérkőzésekből már nem indulhatunk ki, mert ez már az új szezon, mindkét csapatnál voltak változások. Koncentrálnunk kell, hiszen a Kisvárda jó erőkből áll, szervezett, erős csapat. Vasárnap újra hazai pályán, a saját közönségünk előtt fogunk játszani, a célunk pedig nem is lehet más, mint a három pont megszerzése. Ezúttal is azt várom, hogy mindenki kellően motivált és felkészült legyen. Elegendő labdarúgó alkotja a keretünket, úgy érzem, készen állunk Kisvárda elleni bajnokira.
Miriuta László: — Annak ellenére, hogy a múlt hétvégén kupameccset kellett játszanunk, tartottuk a megszokott bajnoki ritmust, a legjobbnak vélt csapatunkkal léptünk pályára Pilisen is. Az csak az én személyes véleményem, hogy a kupameccseket hétközben kellene játszani, de nincs ezzel baj, alkalmazkodtunk a kiíráshoz. A Ferencváros elleni mérkőzésnek természetesen nem mi vagyunk az esélyesei, de tartogatott már a futball csodát. Nem kell félni semmitől, élvezni kell a futballt, hiszen gyönyörű stadionban, remek ellenféllel szemben játszhatunk. Egykori Fradi-játékosként számomra mindig jó érzés a zöld-fehér klub vendégségébe érkezni, de az érzelmeket félreteszem, és azon leszek, hogy a Kisvárdát segítsem minél kedvezőbb eredményhez a vasárnapi mérkőzésen.
A mérkőzés:
Ferencváros — Kisvárda Master Good: 1-0 (0-0)
Groupama Aréna, 16:00. 7.625 néző.
Vezette: Iványi Zoltán (asszisztensek: Albert, Lémon; alapvonali jv.: Csonka, Zierkelbach; tartalékjv.: Horváth R.)
Ferencváros: Dibusz — Lovrencsics G., Blazic, Dvali (Frimpong, 73.), Heister — Haratin — Zubkov, Sigér (Varga R., 46.), Skvarka (Leandro, 46.), Nguen — Boli
kispad: Gróf, Ihnatenko, Civic, Szihnyevics
vezetőedző: Szerhij Rebrov
Kisvárda Master Good: Felipe — Melnik, Beriosz, Kravcsenko, Protics — Lucas, Bumba (Hugo Seco, 63.) — Hej, Grozav, Kovácsréti (Sassá, 87.) — Tischler (Gosztonyi, 57.)
kispad: Minca, Ene, Baranyai, Anderson Pico
vezetőedző: Miriuta László
Gól: Leandro (86.)
Sárga lap: Lovrencsics G. (36.), Frimpong (75.), Blazic (90+2.) illetve Bumba (37.), Beriosz (59.)
Hála a fővárosi régi jó barát, az Újpest önzetlen segítségének, vagyis a lila-fehérek szombati székesfehérvári győzelmének (2–0), a Ferencváros úgy várhatta a Kisvárda elleni vasárnapi mérkőzést, hogy ha győz hazai pályán, vesztett pontok tekintetében utoléri legfőbb bajnoki vetélytársát, a Mol Fehérvárt.
Nem lehetett azzal vádolni Szerhij Rebrovot, a zöld-fehérek vezetőedzőjét, hogy nagyon tartalékolta az erőket a bolgár Ludogorec elleni, csütörtöki Európa-liga-csoportmérkőzésre. Lényegében a legjobb csapatát küldte pályára, amelyben a csúcsék ezúttal Franck Boli volt, őt segítette a két szélről Olekszandr Zubkov és Tokmac Nguen. A másik oldalon Tischler Patrikra várt a feladat, hogy megbirkózzon a védőkkel, és kihozza a legtöbbet abból a várhatóan kevés labdából, amely majd eljut hozzá. A legtöbb segítséget Gheorghe Grozavtól várhatta, aki ráadásul nemcsak kiváló előkészítő, hanem rendkívül gólérzékeny is, öt gólnál jár már az idényben. A román légiós nevéhez fűződött a mérkőzés első helyzete is, mert miközben a Fradi az első perctől kezdve próbálta nyomás alá helyezni a szabolcsi vendégcsapatot, a 17. percben egy remek kontra végén Gheorghe Grozav szabadon lőhetett 25 méterről – nem sokkal mellé.
A ferencvárosiak igyekezett minél jobban „széthúzni” a pályát, lényegében minden támadás során végigjáratták a labdát az egyik oldalvonaltól a másikig, volt, hogy többször is, de nehezen leltek rá az üdvözítő megoldásokra. A nézőkben az az érzés alakulhatott ki, hogy nem eléggé direkt a zöldek támadásépítése, túl sok a tapogatózás, pedig mindez valójában a várdaiak rendkívül szervezett védekezését dicséri. Nem tátongtak rések a falon. Lucas gyakran visszalépett a védők vonalába, Anton Kravcsenko pedig rendszerint tökéletes ütemben avatkozott játékba, lefülelt minden passzt, amelyet középen laposan próbáltak a védelem mögé bejuttatni a hazaiak. Mint a felvezetőnkben írtuk, ez a futballtörténelem első olyan mérkőzése, amelyen két olyan kapus áll a kapuban, akik Puskás-díjas gólt kaptak. Ezúttal viszont ez a veszély nem fenyegetett, az első félidőben Dibusz Dénesnek és Felipének is egyszer kellett csak védenie, akkor is egy-egy gyengécske lövést.
A második félidőre szerkezetet váltott a Fradi Leandro (aki így unokatestvére, Lucas ellen játszhatott) és Varga Roland pályára küldésével, a 4–1–4–1-ből 4–2–3–1 lett. Varga Roland lendületességét is nehéz volt azonban érvényesíteniük a fővárosiaknak, mert amint a Ferencváros átment a labdával az ellenfél térfelére, az összes kisvárdai mintegy húszméteres sávban helyezkedve védekezett és vadászott az esetleges pontatlan passzokra. Amikor sikerült egyet-egyet elcsípni, az többnyire veszélyt jelentett, mint a 70. percben, amikor a kontránál Hugo Seco lefutotta Lasa Dvalit, már csak a kapussal állt szemben, de Dibusz Dénes védeni tudta a lövését. Hat perccel később egy szabadrúgás után Teodorosz Beriosz fejelhetett üresen hat méterről, alig a bal kapufa mellé. És még Gosztonyi Andrásnak is volt egy nagy lehetősége. A nagyobb helyzeteket a vendégcsapat neve mellé jegyezhettük fel.
Csakhogy aztán az utolsó percekben – miként a ZTE FC elleni (2–1) győztes bajnokin is – a csereként beálló Leandro megmentette a bajnoki címvédőt: pontos lövése utat talált a kisvárdai kapuba.
Nyilatkozatok:
SZERHIJ REBROV, A FERENCVÁROS VEZETŐEDZŐJE:
– Volt olyan szakasza a meccsnek, amikor talán még a döntetlennek is örülhettek volna…
– Nagyon nehéz mérkőzés volt, és úgy látom, ez az idény sokkal nehezebb lesz nekünk, mint az előző volt, mert egyrészt az ellenfelek is más jellegű futballt játszanak ellenünk, az elvárás is nagyobb, sok meccset kell játszani, s ez rengeteget kivesz a játékosból.
– Az amerikai sportokban a nézők rögtön hazamennek, amint eldőlt egy találkozó. Szándékosan hagyják mostanában a végére a döntést?
– Vannak, akik azokat a meccseket szeretik, amelyeken sokat birtokoljuk a labdát, mások a gyors kontratámadásokkal megnyerteket, én már nem tudok mindenkinek a kedvére tenni… A Kisvárda jól futballozott, remekül védekezett, nehéz volt ellene játszani, szerencsére a végén a kapujába tudtunk találni.
– Szolgált valamilyen tanulsággal ez a meccs a Ludogorec elleni El-találkozóra?
– Persze, minden mérkőzésnek megvan a maga tanulsága. De teljesen más egy Kisvárda és egy Ludogorec elleni meccs, és másként is készülünk az Európa-ligatalálkozóra.
MIRIUTA LÁSZLÓ, A KISVÁRDA VEZETŐEDZŐJE:
– Nem lehet könnyű feldolgozni, hogy pont nélkül maradtak.
– Valóban, nem is tudom, mit mondjak. Nagyon jól futballoztunk, jól védekeztünk, voltak szép támadásaink. A százszázalékos helyzeteket be kell rúgni. Szomorú vagyok és ideges.
– A lefújás után hevesen gesztikulálva szólt a játékosaihoz. A nagyszerű teljesítmény ellenére dühös rájuk az elszalasztott lehetőség miatt?
– Dühös vagyok, persze, hiszen mi a kiesés ellen harcolunk ebben az idényben is, minden egyes pontra szükségünk van. Szűk a keretünk, kellene még egy-egy jó csatár és középpályás. Meglátszik, ha van néhány kiesőnk; most is volt, akit kénytelen voltam más poszton szerepeltetni.
– Jó néhány éve nem találkozott már a Ferencvárossal. Elöntötték az érzelmek?
– Szép emlékek kötnek ide, mindig jó visszajönni a kilencedik kerületbe, de most a Kisvárda sikereiért dolgozom. A Fradi játékosaként is voltak ilyen meccseink, amikor jobbak voltunk, de kikaptunk, akkor is azt tettük, amit most kell: dolgozni tovább, bízni a javításban.
https://www.youtube.com/watch?v=
Leandro: — Passzívan játszottunk, nem volt
mélység a játékunkban, körbe mentek a passzok, és nem támadtuk elég
agresszíven a kaput. Hiányzott a játékunkból az, hogy a labdavesztés
után letámadjuk az ellenfelünket és megszerezzük a labdát, főleg az első
félidőben. A második játékrészben már több mélységi passzunk volt, de
nagyon sok területet adtunk az ellenfélnek, amiből kaphattunk volna
gólt, ám a végén sikerült betalálnunk. Amikor ilyen sok meccsünk van, az
a legfontosabb, hogy hozzuk a három pontot.Csapatkapitányunk a Zalaegerszeg és az Iváncsa után a Kisvárda kapuját is bevette, így az elmúlt három mérkőzésen mindegyiken betalált.
– Az ember dolgozik napról napra, ugyanúgy, most épp rám jött ki a sor, máskor mások lövik a gólokat. Igen, érdekes, hogy tavaly még az is szóba került, hogy visszavonulok, most meg egy ilyen kiváló időszak jött ki. Az ember mindig álmodozik a gólokról, de a legfontosabb a csapat érdeke, most így tudtam hozzátenni ahhoz, hogy sikeresek legyünk.
www.tempofradi.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése