Beszippantott a Fradi közelsége...
Szalay-Bobrovniczky Alexandra családjában napi betevő a sport és kiváltképp a labdarúgás, ami szinte kötelező egy Nagyvárad téri lánytól.
Interjú Ch. Gáll András
Lomb Kató, a zseniális nyelvész és kéttucatnyi nyelvet beszélő szinkrontolmács fogalmazta meg bestsellerré vált könyvében (Hogyan tanuljunk nyelveket?), hogy a szép nőnek az első pillanatban mindig igaza van. Szalay-Bobrovniczky Alexandra januártól hivatalba lépő kormányszóvivőnek, korábbi főpolgármester-helyettesnek azonban a másodikban és a harmadikban is, merthogy otthonosan mozog a futball útvesztőiben. De hát miért is lenne ez másképp, ha egyszer a Nagyvárad téren cseperedett fel, fél metrómegállóra a Fradi-pályától?
Gyerekkorában – azaz a közelmúltban – milyen kapcsolata volt a futballal?
Élénk. Egyrészt a Nagyvárad tér sarkán, abban a bizonyos piros téglás házban nőttem fel, amelynek a földszintjén a hentes üzlet van, így beszippantott a Fradi közelsége, meg aztán édesapám szintén a zöld-fehéreknek szurkol. De ennél élőbb kapcsolatom is volt a labdarúgással: apukám a nyolcvanas évek végétől rendszeresen kijárt futballozni a Népstadion mögötti edzőpályára a barátaival, köztük Peterdi Pállal és Hegyi Ivánnal, a neves sportújságíróval, meg vízilabdázókkal, zenészkollégáival, sportolókkal. Volt, hogy engem is elvitt, és ott megismerkedtem ezekkel a legendás figurákkal. Minden szombaton és vasárnap kettőtől ott rúgták a labdát!
Akkor valamilyen szinten együtt élt a futballtörténelemmel!
Főleg, hogy a szomszéd pályán időnként Makovecz Imréék futballoztak, és volt úgy, hogy a két „galeri” összecsapott, mert nem voltak meg elegen, és olyankor felmentek a nagypályára. Azt tényleg élmény volt nézni és hallgatni! Ennek a generációnak – édesapám 1958-as születésű – Puskásékról már nem annyira, de Alberték, Varga Zoliék, Göröcsék, aztán meg Nyilasiék korosztályáról már fantasztikus személyes élményei voltak és vannak.
És a „magas”, a profi futball hogyan tört be az életébe?
Hála Istennek, most, hogy Budapest is rendezője lesz a 2020-as Európa-bajnokságnak, mondhatni, munkaköri kötelességem volt korábbi beosztásomban az európai szintű labdarúgással foglalkozni. Budapest megannyi nagy nemzetközi sporteseményt rendez, és emellett itt van még a Budapest Európa Sportfővárosa 2019 projekt, ami azonban inkább a szabadidősport eseménye. Közeleg a szlovák-magyar közös rendezésű kézilabda Eb, a Giro d’Italia tőlünk indul majd, itt lesz a teniszezők Fed-kupája, szóval, a foci mellett is lesz elég sportos dolgom a következő években kormányszóvivőként is. De most a futball Eb van a tevékenységünk fókuszában, rettenetesen kíváncsi voltam, mely válogatottak játszanak majd az új Puskás Arénában. A németeknél, franciáknál, portugáloknál jobb csapatok nem is jöhettek volna.
Hátha a negyedik a magyar lesz!
Őszintén remélem. Nagyon szurkolok Marco Rossi válogatottjának, sajnos még nem ismerem őt személyesen, de nagyon rokonszenves a temperamentuma és a mentalitása. Szeretem azokat az edzőket, akik együtt élnek a csapatukkal a partvonal mellett. Figyeltem a kispesti, dunaszerdahelyi tevékenységét, eredményeit, látom, hogy szisztematikusan építkezik, és az eredmények sem maradnak el.
Mit szólt Zsóri Dániel Puskás- díjához?
Büszkeséggel töltött el, amikor megkapta a trófeát ez a tizennyolc éves srác! Annak meg külön örülök, hogy egy határon túl született magyar fiúé lett a díj. Egy ilyen elismerésnek nagy nemzetközi visszhangja is van, ami egyáltalán nem mellékes. Úgy érzem, Zsóri Dani sikere igazolja mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket a magyar sport és azon belül a magyar futball az elmúlt években kapott.
Tudom, hogy van egy kislánya, ő netán futballozik?
Az ovit végigfocizta, kifejezetten jó a labdaérzéke, de most ritmikus gimnasztikázik, amiben az én ráhatásom is benne van, hiszen tizenegy évig szertornáztam. De mindegy is, mit csinál, az a lényeg, hogy rendszeresen sportoljon. Aztán ha idősebb lesz, és végül a futballt választja, nem fogjuk megakadályozni.
Lovrencsics Gergőt. Nekem nagyon bejön a Fradi csapatkapitányának robbanékonysága, sokoldalú játéka, egy kicsit olaszos temperamentuma a pályán.
2 – Volt-e futballból adódó nézeteltérése korábbi főnökével, Tarlós István főpolgármesterrel?
Nem, de nem is nagyon lehetett volna, mert mindketten a Fradinak szurkolunk.
3 – Melyik a legnagyobb futballélménye?
A 2016-os franciaországi Eb, amit itthonról izgultam végig, de jobb is így, mert legalább szemtanúja lehettem a felemelő nagykörúti vonulásnak, amely sikeres meccseinket követte.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. januári lapszámában.)
www.fourfourtwo.hu
Szalay-Bobrovniczky Alexandra családjában napi betevő a sport és kiváltképp a labdarúgás, ami szinte kötelező egy Nagyvárad téri lánytól.
Interjú Ch. Gáll András
Lomb Kató, a zseniális nyelvész és kéttucatnyi nyelvet beszélő szinkrontolmács fogalmazta meg bestsellerré vált könyvében (Hogyan tanuljunk nyelveket?), hogy a szép nőnek az első pillanatban mindig igaza van. Szalay-Bobrovniczky Alexandra januártól hivatalba lépő kormányszóvivőnek, korábbi főpolgármester-helyettesnek azonban a másodikban és a harmadikban is, merthogy otthonosan mozog a futball útvesztőiben. De hát miért is lenne ez másképp, ha egyszer a Nagyvárad téren cseperedett fel, fél metrómegállóra a Fradi-pályától?
Gyerekkorában – azaz a közelmúltban – milyen kapcsolata volt a futballal?
Élénk. Egyrészt a Nagyvárad tér sarkán, abban a bizonyos piros téglás házban nőttem fel, amelynek a földszintjén a hentes üzlet van, így beszippantott a Fradi közelsége, meg aztán édesapám szintén a zöld-fehéreknek szurkol. De ennél élőbb kapcsolatom is volt a labdarúgással: apukám a nyolcvanas évek végétől rendszeresen kijárt futballozni a Népstadion mögötti edzőpályára a barátaival, köztük Peterdi Pállal és Hegyi Ivánnal, a neves sportújságíróval, meg vízilabdázókkal, zenészkollégáival, sportolókkal. Volt, hogy engem is elvitt, és ott megismerkedtem ezekkel a legendás figurákkal. Minden szombaton és vasárnap kettőtől ott rúgták a labdát!
Akkor valamilyen szinten együtt élt a futballtörténelemmel!
Főleg, hogy a szomszéd pályán időnként Makovecz Imréék futballoztak, és volt úgy, hogy a két „galeri” összecsapott, mert nem voltak meg elegen, és olyankor felmentek a nagypályára. Azt tényleg élmény volt nézni és hallgatni! Ennek a generációnak – édesapám 1958-as születésű – Puskásékról már nem annyira, de Alberték, Varga Zoliék, Göröcsék, aztán meg Nyilasiék korosztályáról már fantasztikus személyes élményei voltak és vannak.
És a „magas”, a profi futball hogyan tört be az életébe?
Hála Istennek, most, hogy Budapest is rendezője lesz a 2020-as Európa-bajnokságnak, mondhatni, munkaköri kötelességem volt korábbi beosztásomban az európai szintű labdarúgással foglalkozni. Budapest megannyi nagy nemzetközi sporteseményt rendez, és emellett itt van még a Budapest Európa Sportfővárosa 2019 projekt, ami azonban inkább a szabadidősport eseménye. Közeleg a szlovák-magyar közös rendezésű kézilabda Eb, a Giro d’Italia tőlünk indul majd, itt lesz a teniszezők Fed-kupája, szóval, a foci mellett is lesz elég sportos dolgom a következő években kormányszóvivőként is. De most a futball Eb van a tevékenységünk fókuszában, rettenetesen kíváncsi voltam, mely válogatottak játszanak majd az új Puskás Arénában. A németeknél, franciáknál, portugáloknál jobb csapatok nem is jöhettek volna.
Hátha a negyedik a magyar lesz!
Őszintén remélem. Nagyon szurkolok Marco Rossi válogatottjának, sajnos még nem ismerem őt személyesen, de nagyon rokonszenves a temperamentuma és a mentalitása. Szeretem azokat az edzőket, akik együtt élnek a csapatukkal a partvonal mellett. Figyeltem a kispesti, dunaszerdahelyi tevékenységét, eredményeit, látom, hogy szisztematikusan építkezik, és az eredmények sem maradnak el.
Mit szólt Zsóri Dániel Puskás- díjához?
Büszkeséggel töltött el, amikor megkapta a trófeát ez a tizennyolc éves srác! Annak meg külön örülök, hogy egy határon túl született magyar fiúé lett a díj. Egy ilyen elismerésnek nagy nemzetközi visszhangja is van, ami egyáltalán nem mellékes. Úgy érzem, Zsóri Dani sikere igazolja mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket a magyar sport és azon belül a magyar futball az elmúlt években kapott.
Tudom, hogy van egy kislánya, ő netán futballozik?
Az ovit végigfocizta, kifejezetten jó a labdaérzéke, de most ritmikus gimnasztikázik, amiben az én ráhatásom is benne van, hiszen tizenegy évig szertornáztam. De mindegy is, mit csinál, az a lényeg, hogy rendszeresen sportoljon. Aztán ha idősebb lesz, és végül a futballt választja, nem fogjuk megakadályozni.
Villámkérdések:
1 – Melyik labdarúgót hívná meg leendő hivatalába munkaebédre vagy vacsorára?Lovrencsics Gergőt. Nekem nagyon bejön a Fradi csapatkapitányának robbanékonysága, sokoldalú játéka, egy kicsit olaszos temperamentuma a pályán.
2 – Volt-e futballból adódó nézeteltérése korábbi főnökével, Tarlós István főpolgármesterrel?
Nem, de nem is nagyon lehetett volna, mert mindketten a Fradinak szurkolunk.
3 – Melyik a legnagyobb futballélménye?
A 2016-os franciaországi Eb, amit itthonról izgultam végig, de jobb is így, mert legalább szemtanúja lehettem a felemelő nagykörúti vonulásnak, amely sikeres meccseinket követte.
www.fourfourtwo.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése