„Rémálomszerű volt” - Baturina a horvát földrengésről

Csatárunk pont ott volt, amikor megmozdult a föld. Döbbenetes!

Roko Baturina, a Ferencváros labdarúgócsapatának horvát csatára Zágrábban volt éppen a földrengés idején, és bár nagyon megijedt, immár a Diósgyőr elleni meccsre tud összpontosítani.

– A négy utolsó őszi mérkőzésen három gólt szerzett. Jó lenne ott folytatni a bajnokságot, ahol abbahagyta, nem?
– De még milyen jó! – vágta rá lapunk felvetésére Roko Baturina, a zöld-fehérek csatára, aki sorrendben az MTK Budapest, a DVTK és a ZTE FC kapujába is betalált. – A szezon végére jó formába kerültem, végre jöttek a gólok is, márpedig egy csatárnál ez létkérdés. Ebből a szempontból sajnáltam is, hogy véget ért a bajnokság őszi szakasza.

 

– A pihenő azért jól jött?
– Fizikailag jó állapotban voltam, inkább mentálisan kellett rendbe tennem magam. Az utolsó őszi mérkőzésünk után hazautaztam Horvátországba, előbb Splitben töltöttem néhány napot, majd Zágrábban. Utólag belegondolva jobb lett volna fordított sorrendben, akkor nem kellett volna átélnem a szörnyű földrengést.

– Pokoli volt?
– Nagyon megijedtünk. A párommal az utcán sétáltunk, amikor váratlanul megmozdult a föld, hirtelen azt sem tudtuk, mitévők legyünk. Maradjunk egy helyben, vagy kezdjünk el futni?! Ebből a szempontból szerencsések voltunk, alighanem sokkal nagyobb pánik lett volna úrrá rajtunk, ha egy épületben vagyunk a négy fal között. Azért így is rémálomszerű volt.

– Először élt át ilyet életében?
– Másodszor. Márciusban is éppen odahaza voltunk, amikor megmozdult a föld. Valamiért nincs szerencsém a természeti csapásokkal, különleges érzés megtapasztalni, milyen is az, amikor megmozdul a föld alattunk.

– A csapat annál stabilabb, a felkészülés alatt mind a három edzőmérkőzését megnyerte. Jelent ez bármit is?
– Hátrányunkra aligha válik. Nagyszerű időszakot töltöttünk Marbellában, az első néhány napon olykor esett az eső, ám utána minden tökéletes volt. Keményen dolgoztunk, az edzéseken mindenki láthatóan beleadott mindent, hogy ott legyen a kezdőcsapatban. A felkészülési időszak alatti győzelmek azért is fontosak, mert a játékosok ráéreznek a siker ízére. Ha megszokod ezt az érzést, utána nagyon hiányzik, ha nem jönnek az eredmények.

– Az edzőmérkőzéseken nem talált a kapuba – bosszantja?
– A gól mindig jókor jön egy csatárnak, azt biztosan nem mondhatom, hogy a téli felkészülés alatt ellőttem az összes puskaporomat. Így még éhesebb vagyok a gólokra.

– Milyen formában van? Az edzések, edzőmeccsek alapján érzi egy játékos, milyen időszak várhat rá?
– Nehéz megmondani. A spanyolországi meccseken rendre mi játszottunk fölényben, jobbak voltunk, ám teljes mérkőzés senkinek sem jutott. Volt, aki negyvenöt, más hatvan perceket kapott. Ahhoz, hogy kiderüljön, milyen formában vagyok, mindenképpen meg kell várni az első tétmérkőzést, ott is sok múlik az első labdaérintéseken.

– Franck Boli a betegsége miatt kihagyta szinte az egész felkészülést. Hogy érzi, ön kezdhet befejező csatárként?
– Ezt képtelenség megmondani. Szerhij Rebrovnál senkinek sincs bérelt helye, minden attól függ, milyen taktikát választunk a Diósgyőr ellen.

– Nehéz mérkőzésre számít? A diósgyőriek a tabella utolsó helyezettjeként a bentmaradásért küzdenek...
– Figyelemmel követtem a téli játékosmozgást náluk, már csak azért is, mert neves horvát szakembert ültettek a kispadra. Zoran Zekic személyében tapasztalt vezetőedző érkezett Diósgyőrbe, és az átigazolt légiósok közül is ismerek néhányat. A kölcsönbe érkező Vinko Soldóval a Dinamo Zagreb akadémiáján például együtt játszottam, Goran Milovic is remek futballista, mindkettejükkel sokat erősödtek. Mi játszunk hazai pályán, mi vagyunk a bajnokok, nekünk csakis a győzelem elfogadható. Önbizalommal telve várjuk a meccset.

www.nso.hu