Kristoffer Zachariassen dicséri az Újpestet, de: „A Fradi jobb csapat!”

 Győznünk kell! - Hajrá Fradi!

Édesapja hajóján járta a vizeket, és a norvég hegyekben síelt a Ferencváros támadója, Kristoffer Zachariassen, aki utóbbi három mérkőzésén három gólt lőtt az FTC-ben.

–  Második magyarországi derbijére készül. Izgatott?     
– Mi az hogy! – vágta rá Kristoffer Zachariassen, a Ferencváros norvég támadója, aki legutóbbi három mérkőzésén gólt szerzett, a bajnokságban a Debrecen és a Honvéd, a Magyar Kupa elődöntőjében pedig a Győr kapuját vette be. – Vasárnap telt ház lesz a Groupama Arénában, napokkal a mérkőzés előtt eladták a jegyeket, felejthetetlen este elé nézünk. Az Újpest a hét közben ugyan Pakson kikapott a Magyar Kupa elődöntőjében, ám a bajnokságban bizonyította, egyáltalán nem olyan rossz csapat, mint azt korábban az eredményei mutatták. Ellenfelünk jó formában van, ám semmi kétség, a Fradi jobb csapat, hazai pályán győznünk kell.  

 

– Akár újabb Zachariassen-góllal?    
– Én lennék a legboldogabb.

– Azért kérdezem, mert legutóbbi három mérkőzésén három gólt szerzett: minek köszönhető a jó forma?     
– Talán nem mellékes, hogy az utóbbi időben más pozícióban játszom, és a bizalmat is élvezem a szakmai stáb részéről.

– Játszott a pálya közepén, de a jobb, illetve a bal oldalon is. Hol érzi a legjobban magát?     
– A nyolcas pozíció a kedvencem. Peter Stöger korábban gyakran a jobb szélre tett, korábban sosem futballoztam ott, de egyre inkább belerázódtam abba a szerepkörbe is. Némi időre volt szükségem, míg megszoktam, hiszen Rosenborgban a bal oldalról indultam. Egyre inkább élvezem a futballt, a jelek szerint némi időre volt szükségem, amíg felvettem a ritmust, megismertem a magyar bajnokságot.

– Azt szokták mondani, a messziről jött játékosnak nagyjából fél évre van szüksége, hogy új állomáshelyén a legjobbját tudja nyújtani. Van ebben igazság?     
– Az én példám mindenesetre ezt mutatja, úgyhogy teljesen egyetértek ezzel a megállapítással. Új helyre kerültem, az új csapattársakat is meg kellett szoknom, ez nem megy egyik napról a másikra. Lehet, van olyan futballista, akinek zökkenőmentesen megy, ha egyik országból a másikba szerződik, de a legtöbben azért nem vagyunk ilyenek.

– Korábban sosem élt sehol máshol, mint Norvégiában, milyen volt tehát Magyarországra költözni?     
– Nagy változás volt az életemben. Nem csak klubot és várost, hanem országot is váltottam. Az öltözőben sokféle kultúra keveredik, érdekes volt ezt is át- és megélni. Miközben az edzésekre készülődünk, az egyik sarokban franciául beszélgetnek, a másikban szerbül, a harmadikban németül, a negyedikben angolul. 

 

– Norvégiában mesebeli szigeten nőtt fel, színes tengerparti házakkal, fjordokkal a környéken. Nem hiányzik a kisvárosi élet?     
– Kétségtelen, hogy az otthoni életemet nem lehet összehasonlítani az ittenivel. Budapest nagyváros, míg Sotrában jó, ha harmincezren laknak. Mostanra azonban nagyon megszerettük a budapesti életet is. Norvégiában édesapámnak van egy hajója, azzal gyakran kimegyünk a környékbeli vizekre, apu rákokra halászik, ez az ő hobbija. Engem ez sohasem vonzott. A család, a barátok természetesen hiányoznak, de a Ferencváros és Budapest lenyűgöző. 

– Kislánya nyolc hónapos múlt. Élvezi az apaszerepet?     
– Minden pillanatát. Ebben is sokat változott az életem, ahogy a feleségem fogalmazott, vége a videojátékok korának... A kislányom Norvégiában született, három hetes volt, amikor Budapestre költözött, és azóta is minden pillanatát élvezem a vele, velük eltöltött időnek.

– Nem lehet, hogy neki köszönhetően lendült ennyire játékba?     
– Elképzelhető. Tényleg minden korábbinál kiegyensúlyozottabb és boldogabb vagyok. Márpedig egy játékosnál alapkövetelmény a nyugodt családi háttér. Ráadásul kifejezetten családcentrikus vagyok, így számomra ez hatványozottan fontos.

– Összejöhet idén a duplázás? A bajnoki cím mellett a Magyar Kupát is megnyerheti a Ferencváros?     
– A hét közben jól vettük a kupaakadályt is, Győrben jól játszottunk, úgy is mondhatnám, profi munkát végeztünk. Odamentünk, megmutattuk, melyik a jobb csapat, és győztünk.

– Játszott már kupadöntőt?     
– Odahaza Norvégiában egyszer, ám azt sajnos elbuktam. Pocsék érzés volt, napokig nem tudtam aludni. Remélem, javítok a statisztikámon, és a második kupadöntőmet megnyerem. Most azonban nincs fontosabb az Újpest elleni mérkőzésénél. A bajnoki címünk szempontjából is fontos kilencven perc vár ránk! 

www.nso.hu