12 pontra nőtt az előnyünk!
A ráadásban nyerte meg a Honvéd elleni bajnokit a Ferencváros
Kellett egy kis szerencse is a zöld-fehérek győzelméhez, a három ponttal nagyon közel került a címvédéshez a Fradi.
A Budapest Honvéd nagy csatában 2–1-re kikapott odahaza a Ferencvárostól a labdarúgó NB I 28. fordulójában.
Nyilatkozatok:
Sztanyiszlav Csercseszov: — Legutóbb márciusban találkoztunk a Honvéddel a Magyar Kupában, tisztán emlékszem arra a meccsre. Bár összességében sikeres volt, hiszen 1-0-ra győztünk és továbbjutottunk, két ellentétes félidőt láthattak a szurkolók. Az első játékrészben egy igazán jó csapatot láttam a pályán, a második félidőben viszont nagyobb nyomás alá helyezett minket az ellenfél, amely elhitte, hogy még lehet esélye a továbbjutásra, veszélyes helyzeteket alakított ki akkor a Honvéd. Biztos vagyok benne, hogy a szombati bajnoki mérkőzés más lesz, hiszen mi a bajnoki címért versengünk, míg a Honvéd a tabella második felében található. A tervezett feladatokat elvégeztük a héten, felkészültünk a Honvédból. Biztosan lesznek helyzeteink is, élnünk kell velük!
Nebojsa Vignjevic: — A Fradi a legerősebb csapat a ligában, kimagasló kvalitású játékosokkal, akik bármikor képesek eldönteni az adott találkozót, kizárólag akkor remélhetünk jó eredményt, ha az első pillanattól az utolsóig keményen dolgozunk. És nemcsak a Fradi ellen, mert ilyenkor előfordul, hogy sokkal motiváltabbak a játékosok, még többet akarnak adni, mert tudják, milyen erős csapattal játszunk, azonban a többi meccsre is ugyanezzel a hozzáállással kell érkezni. Remek erőfelmérő a szombati mérkőzés, de az a siker is csak három pontot ér, nekünk pedig sokszor három pontra van szükségünk, így minden meccs egyformán fontos.
A mérkőzés:
Bp. Honvéd — Ferencváros: 1-2 (1-1)
Bozsik Aréna, 19:30. 4.062 néző.
Vezette: Andó-Szabó Sándor (asszisztensek: Szalai, Vígh-Tarsonyi;
Videóbíró: Iványi Zoltán; VAR asszisztens: Albert; VAR operátor: Szőts;
tartalékjv.: Bogár)
Bp. Honvéd: Szappanos — Doka, Batik, Lovric, Tamás
K. — Pantelic — Nagy Do. (Bőle, 34.; Hidi, 65.), Kadiri (Petrusenko,
78.), Zsótér, Machach (Gale, 78.) — Lukic
kispad: Tujvel, Dúzs, Petkovic, Klemenz, D. Drazic, Jonsson, Traoré, Baráth
vezetőedző: Nebojsa Vignjevic
Ferencváros: Dibusz — Botka (S. Mmaee, 75.), Blazic,
Kovacevic, Civic (Pászka, 69.) — Esiti (Laidouni, 54.), Vécsei —
Zachariassen, Nguen, Marquinhos (Loncar, 54.) — R. Mmaee (Bassey, 76.)
kispad: Bogdán, Besic, Somália, Marin, Auzqui, Boli, Gavric
vezetőedző: Sztanyiszlav Csercseszov
Gól: Zsótér (35.) illetve R. Mmaee (8.), Zachariassen (90+1.)
Sárga lap: Machach (27.), Petrusenko (81.), Gale (90+4.) illetve
Zachariassen (15.), R. Mmaee (35.), Vécsei (51.), Botka (71.), Kovacevic
(86.), Blazic (90+5.)
Nem teketóriázott Ryan Mmaee: az első valamirevaló lehetőségnél könyörtelenül kilőtte a jobb sarkot.
Így kell elkezdeni egy mérkőzést! Az is igaz, hogy a kispestiek letámadták a játékvezetőt, szerintük a ferencvárosi gólt megelőző bedobást rosszul ítélték meg a bírók, de Andó-Szabó Sándor középre mutatott.
Nem mellesleg a Honvéd is jól kezdett, eleinte Nagy Dominik, a
korábbi ferencvárosi játékos volt a főszereplő. Első labdaérintésével
remekül lefordult ellenfeléről, és ragyogóan indított, néhány
másodperccel később pedig kapásból lőtt, nem sokkal Dibusz Dénes kapuja
mellé.
A folytatásban sem unatkoztak a nézők, megint a játékvezetőre figyelt
mindenki, mert a Fradi kapuja előtt mintha kezezés történt volna,
azonban a visszajátszások megtekintése után az a döntés született, hogy
folytatódhat a játék, nincs ok tizenegyest adni. Mondani sem kell, a
kispestiek feszülten vették tudomásul, máris úgy érezték, minden
összeesküdött ellenük, ám természetesen még rengeteg idő volt hátra, szó
sem lehetett arról, hogy a piros-feketék feladják a meccset: a labdát a
földön tartva próbáltak akciókat vezetni és úgy veszélyes helyzetet
kialakítani a ferencvárosi kapu előtt. Azt pedig a nézőtéren is lehetett
érzékelni, hogy a zöld-fehér futballistákat megnyugtatta, feldobta a
vezető gól, szervezetten védekeztek, és amint labdát szereztek, azonnal
megpróbáltak kontrázni, márpedig a gyors támadókkal erre volt is
lehetőségük.
A félidő közepén megint Nagy Dominikra kellett figyelni, de ettől vélhetően eltekintett volna a Honvéd játékosa. Egy összecsapás után földön maradt, s az ápolást követően megpróbálkozott a játékkal, ám végül cserét kért. Szabadrúgáshoz jutott a házigazda, amikor leballagott a pályáról, Bőle Lukács érkezett a helyére, aki azonnal mehetett Zsótér Donátnak gratulálni – a korábbi újpesti hatalmas gólt lőtt szabadrúgásból. Remekül csavarta el a labdát a sorfal fölött, Dibusz Dénesnek esélye sem volt védeni.
A gól nem a semmiből érkezett, mert az egyenlítést megelőző időszakban is a házigazda próbálkozott, Dibusz Dénesnek kellett többször játékba avatkoznia, a Fradi egyáltalán nem volt veszélyes. Igaz, egyből reagált a kapott gólra és könnyen újra vezetést szerezhetett volna, csakhogy Tokmac Nguen lövésénél a kapufa kisegítette Szappanos Pétert.
A második félidőben még jobban zuhogott az eső, az első sorokban ülők teljesen eláztak (és bár új stadionról van szó, az újságírók laptopjai csuromvizesek lettek), akárcsak a két edző a kispadok előtt.
Volt lehetőség az időjárással foglalkozni, mert a mérkőzés ekkor nem volt olyan eseménydús, mint a szünetet megelőzően, igaz, Zsótér Donát ismét megpróbálkozott egy szabadrúgással, ám a sorfalban elakadt a labda, az ismétlésnél pedig Dibusz Dénes mentett.
Nagy volt a küzdelem, a játékosok becsülettel küzdöttek, a színvonal azonban messze elmaradt a várakozástól. A kérdés így csak az volt, a hajrában ki tudja-e csikarni valamelyik csapat a győzelmet? Az utolsó percekben a Ferencváros nyomás alatt tartotta a Honvéd védelmét, és meg is szerezte a második gólt, jóllehet kívülről úgy tűnt, Kristoffer Zachariassenről pattant ki a labda, mégis szögletet rúghattak a vendégek és a beadást követően a Honvéd kapujába került a labda.
A házigazda nem érdemelt vereséget, de a zöld-fehérek ezért (is) lesznek bajnokok. Meg tudnak nyerni olyan mérkőzéseket is, amelyeken nem igazán megy nekik a játék.
Nyilatkozatok:
Nebojsa Vignjevic: — Szerintem csapatként mi voltunk a jobbak. Nagyon sajnálom a srácokat, legalább egy pontot megérdemeltek volna, mert jól és fegyelmezetten futballoztak. Persze nagyon veszélyes volt az ellenfelünk, de inkább labdarúgói egyéni képességeinek köszönheti a sikert, nem azért, mert csapatként felülmúlt bennünket. Voltak lehetőségeink a második gól megszerzésére, de a tizenhatos előterében nem mutatkoztunk kellően türelmesnek, időnként hiányoztak a passzok, amelyek ziccert, tiszta lövőhelyzetet eredményeztek volna. De tudjuk, hogy az FTC ellen sohasem könnyű játszani. Kiegyensúlyozatlan a teljesítményünk, még a mérkőzéseken belül is hullámzó: időnként kitűnően futballozunk, aztán sokkal alacsonyabb színvonalon. A Ferencváros vagy a Fehérvár ellen mindenki koncentrált, fegyelmezett, minden meccsen így kellene harcolnunk.
Sztanyiszlav Csercseszov: — Nehéz meccsre készültünk, az is lett, de mindvégig hittünk a győzelemben – a kilencvenedik percig és még azután is… Tény, hogy az első gólunk után megbomlott az egységünk, s ha nem is játszottunk mindig jól, fontos három pontot szereztünk. Leginkább az időjárás zavart, nagyon eláztam… A viccet félretéve, megnyertük a mérkőzést, szóval nincs okom rá, hogy bármivel is elégedetlen legyek. Arról, hogy miről beszéltünk a szünetben, nem beszélek – ami az öltözőben elhangzik, az közöttünk marad. Igyekeztünk változtatni a szerkezeten, ez az edzői stáb feladata, és úgy gondolom, működött a tervünk.
Pászka Lóránd: — Fantasztikus érzés, hogy végre bemutatkozhattam a Ferencváros színeiben az első osztályban. Ez nem csak nekem, de az egész családomnak egy hatalmas dolog, büszke vagyok erre. A családomnak üzenem: sikerült! Köszönöm az eddigi támogatást, nélkülük sosem sikerült volna. Szokták mondani: igazi futballidő volt. Esett az eső, gyors volt a pálya, jó mérkőzés volt. Nem sikerült az egész mérkőzésen dominálnunk, de azt gondolom, hogy összességében megérdemelten győztünk, egy góllal jobbak voltunk. A Honvédnál is megvoltak azok a periódusok, amikor jók voltak, amikor fölénk nőttek, de nagyon örülök, hogy győztes mérkőzésen tudtam debütálni. Emellett külön öröm, hogy a fantasztikus szurkolótáborunk előtt sikerült berúgnunk a mindent eldöntő gólt. Hirtelen kellett beszállnom, örültem, hogy megkaptam a lehetőséget. Próbáltam figyelni a védekezésre, de aztán átálltunk a három belsővédős rendszerre, ekkor már feljebb játszhattam. Jól éreztem magam a pályán, próbáltam minden pillanatát élvezni.
www.nso.hu - www.tempofradi.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése