Csodálatos este Vilniusban

Remek! Csak így tovább srácok!

Ferencváros: négygólos siker idegenben, szinte biztos az Ekl-csoportkör. A sokkal összeszedettebb magyar csapat 4–0-ra nyert a Zalgiris otthonában a párharc első mérkőzésén.

A Ferencváros idegenben 4–0-ra megverte a Zalgiris Vilniust az Európa-konferencialiga főtáblájára kerüléséért folytatott párharc első felvonásán.


 

Nyilatkozatok:

A Ferencváros vezetőedzője, Máté Csaba a mérkőzés előtti sajtótájékoztatón beszélt az Európa-konferencialiga playoffköre előtt a fővárosiak ellenfeléről, a litván Zalgiris Vilniusról, illetve említést tett Lisztes Krisztián állapotáról is.

– Ez már a rájátszás. Edzői karrierje csúcsa lenne a csoportkörbe való bejutás?
– Ez a történet nem rólam szól. A klub számára lenne nagy lépés, ha ismét csoportkörbe jutnánk. Igenis van értéke az Európa-konferencialiga csoportkörének is, elég megnézni, milyen nagy múltú csapatok jutottak el legutóbb a legjobb tizenhat vagy nyolc együttes közé.

– A Zalgiris Vilnius legutóbb két meccsen nyolc gólt kapott a svéd Häckentől. Ennyire ingatag a védelme?
– Csalóka volt az a két mérkőzés. Óva intenék mindenkit attól, hogy abból a két találkozóból induljon ki. Idehaza három egyre kaptak ki, idegenben már kockáztatniuk kellett, ezt meg is tették, a svéd csapat pedig ezt kíméletlenül kihasználta. Mindkét fél számára nagy lesz a tét csütörtök este, küzdelmes mérkőzésre számítok.

– Mi az erőssége az ellenfélnek?
– Két éve játszottunk itt, akkor kettős győzelemmel jutottunk tovább. Azóta alaposan kicserélődött, erősödött a csapatuk. Sokkal szervezettebbek, és egyénileg is erősebbek. A mi kezdőcsapatunk ott van a fejemben, ezek alapján gyakoroltunk az elmúlt napokban. Műfüvön kell ismét helytállnunk, de ez nem lehet kifogás.

– Lisztes Krisztián nem tartott a csapattal. Sérülés vagy a Frankfurt érdeklődése miatt?
– Kisebb sérüléssel bajlódik, bízom benne, hogy hamarosan felépül. A mostani mérkőzésre nem tartott velünk.

– Alekszandr Pesics balszerencsés vállsérülését követően végre a csapattal tarthatott. Milyen állapotban van a csatár?
– Játékra készen áll! A hétvégén a második csapatunkban egy félidőt játszott, az ott látottak alapján úgy döntöttünk, a mostani párharcban segítségünkre lehet.

A mérkőzés:

Európa Konferencialiga, Play-off kör, 1. mérkőzés:

Zalgiris Vilnius — Ferencváros: 0-4 (0-1)
Vilnius, 18:00. ~2.800 néző.
Vezette: Igor Stojchevski (asszisztensek: Lika, Vasilevski; tartalékjv.: Kachevski – északmacedónok; VAR: Ivan Bebek, VAR asszisztens: Culjak – horvátok)

Zalgiris Vilnius: Gertmonas — Pavelic (Bopesu, 66.), Hnid, Vucur, Mamic — Novikovas (D. Kazlauskas, 72.), Gorobsov, Kendis, Milickovic (Karashima, 46.) — Golubickas, Antal (Vaca, 45+1.)
kispad: Duka, Kazukolovas, Mikoliunas, Buff, Verbickas, Jansonas
vezetőedző: Vlagyimir Cseburin

Ferencváros: Dibusz — Makreckis, Cissé, S. Mmaee, Civic — Sigér, Abu Fani (Ben Romdhane, 81.) — Traoré (Owusu, 87.), Zachariassen (Esiti, 80.), Marquinhos (Nguen, 70.) — Varga B. (Pesic, 70.)
kispad: Varga Á., Radnóti, Abena, Pászka, Baráth P., Wingo, Katona B.
vezetőedző: Máté Csaba

Gól: Traoré (17., 84.), Varga Barnabás (65. – 11-esből), Pesic (75.)
Sárga lap: — Varga B. (31.), Leandro (71.)
Kiállítva: Gorobsov (63.)


 

Vilnius a rezesbandák városa.

A főtéren már kora reggel gyakorolt egy negyven tagú zenekar, de a trombitaszó – akkor még – nem a futballt ünnepelte…Hiába az Európa-konferencialiga rájátszása, Vilniusban a labdarúgás kevéssé hozza lázba a helyieket. A városban egyetlen boltban láttunk mezt és sálat, bezzeg hűtőmágnest, kézzel faragott műtárgyat annál többet. A főtéren, a Szent László Székesegyház és a harangtorony mellett szinte egész nap gyakorolt a fúvós zenekar, a színpad környékén lezárás és katonai készültség is volt, gépfegyveres őrök vigyáztak a rendre. A városban sok helyen ukrán zászlók lobogtak a teraszokon, ablakokban – a közelben dúló háború errefelé fokozottan foglalkoztatja az embereket, különösen az itt élő, szép számú ukrán kisebbséget.

Mindössze ötezer férőhelyes a Zalgiris stadionja, de messze nem volt telt ház, mert a futball errefelé másod-, harmadrangú sport, a litvánoknál a kosárlabda az első.

Hiába a kapu mögötti edzőpályára felállított sörsátrak, a hordókra helyezett asztallapok, az előre bekészített sörcsapok és üdítők, ínycsiklandó fűszeres sült krumpli, nem láttunk kígyózó sorokat. A stadion egyébként is a régi időket idézi, egyik oldalról óriási gesztenyefák, a másikról aprócska székház veszi körül, attól pedig nem kellett tartani, hogy az FTC játékosai eltévednek az öltözőfolyosón, a futballisták az öltözőből kilépve jóformán máris a (mű)füvön találják magukat.

Amikor a stadionba érve azt hittük, a belvárost elhagyva megszabadultunk a rezesbanda hangjától, a Vilnius-szurkolók véget nem érő zenélésbe kezdtek. A kapu mögött volt trombita, duda, dob, talán még nagybőgő is, és monoton dalolászásba kezdtek, nem csoda, ha a hazai futballisták belealudtak a mérkőzésbe.

A Máté Csaba vezetőedző által a szélről középre rendelt Kristoffer Zachariassen veszélyes fejessel kezdett, majd Adama Traoré beadását követően továbbította a labdát kevés híján egy hazai védő a saját kapujába – de a gólra így sem kellett sokat várni!

A mali szélső nem sokkal később mesterien használta ki Mario Pavelic hibáját, az ellenféltől kapott passz után szépen tekerte a labdát a kint álló kapus fölött a kapuba. Jól kezdte tehát a mérkőzést a Ferencváros, a kispadnál Máté Csaba és segítője, Leandro együtt néztek vissza egy általuk fontosnak vélt jelenetet a táblagépen, hogy aztán heves kézmozdulatokkal jelezzék a futballistáknak, miben kellene javulni.

Koncentráltan, szervezetten játszott az FTC, a szünetig újabb két-három gólt szerezhetett volna, bánhattuk, hogy a lehetőségek kimaradtak, a legtöbbször mindössze centimétereken múlt a gól. A műfüves talaj láthatóan nem zavarta a ferencvárosiakat, nyugodtan, okosan járatták a labdát, egyedül elöl Varga Barnabás tűnt a megszokottnál ingerültebbnek, többször összeszólalkozott a játékvezetővel, nem is úszta meg az első játékrészt sárga lap nélkül.

A Vilnius viszont megúszta egyetlen kapott góllal az első félidőt, nem a hazaiakon múlt, hogy Sigér Dávid lövése célt tévesztett, vagy hogy Zachariassen fejesénél nem a hálóban kötött ki a labda. A Ferencváros egyértelműen tapasztaltabb csapatnak mutatkozott, a hazaiak a szünetig négyszer jutottak el a magyar együttes kapujáig, igaz, Dibusz Dénesnek kétszer is nagyot kellett védenie.

Több szempontból sem bántuk a félidei pihenőt, egyfelől jól jött a Ferencvárosnak egy kis szusszanás, másrészt a fület bántó trombitálás, dalolászás, dobolás is abbamaradt – lehetett szusszanni picit. Persze nem sokáig, hiszen a trombitás öt perc lazítás után máris a markába kapta a hangszert, és fújta, mintha kötelező lett volna.


 

Izgalmasan kezdődött a második félidő, Varga Barnabás közelről vágta a labdát a hazaiak kapujába, az eset pedig komoly fejtörést okozott a VAR-szobában. Az eddigi selejtezők során még nem alkalmazták a videóbírót, a rájátszásban azonban már igen, legalább két-három percig állt is a játék. A játékvezető végül nem adta meg a magyar csatár gólját, de Varga Barnabás nem nyugodott ebbe bele!

A folytatásban – tizenegyesből – a bal alsóba lőtt, az akciónál ő lódult meg a labdával a kapu irányába, a Marquinhos elleni szabálytalanság pedig nem csak büntetőt, piros lapot is ért. Ha valaminek nyugtatólag kellett hatnia a Ferencváros játékára, akkor ez a második gól volt, különösen hogy a hazai játékosok arcára kiült a csalódottság, sokan fejüket lógatva vették tudomásul a második magyar gólt, Vlagyimir Cseburin vezetőedző pedig sorra cserélte be az új játékosokat, hátha valakinek sikerül a kapuba találni.

Máté Csaba is cserélt, Varga Barnabás helyére Alekszandar Pesics érkezett, aki a nyári ausztriai első felkészülési mérkőzésen szenvedett vállsérülést, így Vilniusban mutatkozott be a Ferencvárosban. Méghozzá hogyan!

A szerb támadó első valamirevaló ziccerét rögtön könyörtelenül kihasználta, egyedül vezethette a labdát a kapusra, ám a lába nem remegett meg, higgadtan szerezte meg élete első ferencvárosi gólját. Hogy nem akármilyen érzelmi hullámvasúton ült az elmúlt időszakban, gólöröme is mutatta, arcát a kezeibe temetve ünnepelt, mintha nem hinné el, a sok szenvedés után rögtön fontos gólt szerzett. És itt még nem volt vége, a lefújás előtt Adama Traoré értékesített egy újabb ziccert, a támadó remek napot fogott ki, az utóbbi hetekben ismét régi önmagát idézi, és gyakorlatilag képtelenség feltartóztatni.

A Ferencváros magabiztosan győzött 4–0-ra, ezzel alighanem a párharc is eldőlt.

Nyilatkozatok:

A találkozó után Máté Csaba még nyugalomra intett, majd Adama Traoré magára találásáról és Alekszandar Pesics bemutatkozásáról is beszélt.

– Eldőlt a párharc?
– A sportban nem szabad korán örülni semminek – válaszolta Máté Csaba, a Ferencváros vezetőedzője a meccset követő hivatalos sajtótájékoztatón. – Óriási lépést tettünk a csoportkör felé. De hátravan a visszavágó. A négy gól idegenben nagy előny, csakis rajtunk múlik, hogy ott leszünk-e az Európa-konferencialiga csoportkörében, vagy sem. A szünetben néhány dolgot pontosítottunk. Az első félidőben is voltak helyzeteink, mi irányítottuk a mérkőzést. A játékosok érezték, hogy több góllal is vezethettünk volna, ezért voltak néhányan feszültebbek. Ez a második gól után eltűnt.

– Amióta ön a vezetőedző, Adama Traoré szárnyakat kapott. Mivel motiválja ilyen jól?
– Az elmúlt idényben is sok jó mérkőzést játszott, túlzó lenne kijelenteni, hogy a kezeim alatt kezdett ilyen jól futballozni. Valóban elkapta a fonalat, jól beindul, veszélyes, gólokat lő. Reméljük, így is marad hosszú távon.

– Alekszandar Pesics első helyzetéből gólt szerzett. Így kell bemutatkozni?
– A csatárok számon tartják, mikor hány gólt szereznek, a statisztikákban ők a legszorgalmasabbak. Gólra éhes volt, nekünk egy feladatunk van, eltalálni, az adott pillanatban melyikőjük legyen ott a pályán. Sok szurkoló ismét elkísért bennünket, remélem, megháláltuk nekik a fáradtságot.

A ZALGIRIS EDZŐJE IS TUDJA, EZ A HAJÓ MÁR ELÚSZOTT

– Ennyivel jobb csapat a Ferencváros?
– El kell ismerni, nem volt egy súlycsoportban a két gárda – mondta Vlagyimir Cseburin, a Zalgiris vezetőedzője. – A Ferencváros igazolta jó hírét, összességében esélyünk sem volt, megérdemelten győzött az ellenfél.

– Csalódott, dühös?
– Nincs minek örülni. A lefújást követően a szurkolóink még legalább tíz percig énekeltek, dalolásztak, tisztességgel odaálltunk, le a kalappal előttük. Rajtuk nem múlt semmi… A csoportkörbe jutást tűztük ki célul, ez a hajó sajnos elúszott.

– Mi lehet a cél a budapesti visszavágón?
– A tisztes helytállás, más lehetőségünk nincs. Szeretnénk szépen búcsúzni a nemzetközi kupaporondtól. Jobb csapat ejt ki minket.

Pályafutása legbalszerencsésebb és leghosszabb sérülésén van túl a Ferencváros nyári igazolása, Alekszandar Pesics, akinek első felkészülési meccsén kiugrott a helyéről a válla. A szerb csatár az Európa-konferencialigában – a Zalgiris elleni 4–0 alkalmával – mutatkozott be a Fradiban, hat perc kellett első góljához.

– Ez ám a bemutatkozás! Mire gondolt a gól pillanatában?
– Nehéz szavakba önteni… – felelte lapunknak adott interjújában Alekszandar Pesics, a Ferencváros szerb csatára, aki a Zalgiris Vilnius ellen 4–0-ra megnyert Európa-konferencialiga mérkőzésen a 69. percben állt be, hat perccel később első ferencvárosi tétmérkőzésén máris megszerezte első gólját. – Talán az futott át az agyamon, hogy ezért a találatért valóban megszenvedtem.

– Jól láttuk, hogy miközben a társai ölelgették, elérzékenyült?
– Nem szeretek sírni, de közel jártam hozzá. Talán egy könnycsepp ki is csordult a szememből. Új klubban az első meccsen gólt szerezni mindig nagy dolog, ám ez a találat a sérülésem miatt többet jelentett szimpla debütálásnál. Nehéz lenne tagadni, nagyon boldog voltam.

ELSŐ KOMOLY SÉRÜLÉSE VOLT EZ KARRIERJE SORÁN

– Emlékszik a sérülésére? Az ausztriai edzőtáborban rögtön az első tesztmeccsén üvöltve jött le a pályáról.
– Rendkívül balszerencsés esés volt. Ezerszer lepörgöttem magamban, miként alakul a sorsom, ha akkor nem ugrom fel fejelni, vagy ha csak más testhelyzetben ugrom fel… De végül is már mindegy. Talán így kellett történnie. Komoly fájdalmaim voltak, öt napja edzettem együtt új csapatommal, amikor kiugrott a vállam. Ráadásul elsőre nem lehetett tudni, mekkora a baj.

– A kihagyást mentálisan viselte meg leginkább?
– Első igazán komoly sérülésem pályafutásom során, így nem volt tapasztalatom benne, mit is jelent ilyen hosszú időre, hetekre, hónapokra kidőlni a sorból. De úgy gondolom, jól kezeltem a helyzetet, fejben erős maradtam, és óriási hálával tartozom a klub orvosi-, és rehabilitációs stábjának, a szó jó értelmében őrültként dolgoztak velem… Az elmúlt két hónapban elképesztő keményen melóztunk, reggel nyolckor már kint voltam a Népligetben, kettőig meg sem álltam. Konditeremben erősítettünk, különböző gyakorlatokat végeztünk, hogy minél hamarabb visszatérhessek. Lám, meg lett az eredménye.

TÍZ ORSZÁGBAN FUTBALLOZOTT, ISZTAMBULBAN VOLT A LEGJOBB

– Hány országban futballozott?
– Jó kérdés. Talán tíz…

– Igen, annyi. Szerbián kívül megfordult Franciaországban, Olaszországban, Krétán, Moldovában, Szaúd-Arábiában, Dél-Koreában, Izraelben, Törökországban, és most Magyarországon. Miért váltott ennyiszer?
– Az okosak azt mondják, ha az ember csatárt játszik, és jó szezonja van, megfelelő ajánlat esetén nyomban álljon tovább. Szerencsésnek mondhatom magamat, valahogy mindig jól alakultak a dolgaim. Sok helyen hamar beilleszkedtem, jöttek a gólok, sorra rugdostam őket, nyaranta pedig jöttek az ajánlatok, a megkeresések. Szerencsés vagyok, hogy ennyi helyen, ennyi országban futballozhattam.

– Hol szeretett a legjobban? Mármint élni, nem futballozni…
– Nehéz kérdés. Hadd gondolkodjam. Isztambulban.

– Miért éppen az? Nem volt túl zsúfolt?
– Kedveltem a kultúrát, az ottani embereket, az időjárást. A Karagümrük játékosa voltam, Isztambul nyugodt kerületében laktunk, a játék is jól ment, harmincegy meccsen tizennégy gólt lőttem. De Törökország után rögtön Olaszország következik. Ott tanultam meg, hogyan kell élni, jókat enni, odafigyelni az öltözködésre.

– Na és Budapest hogy tetszik?
– Az igazat megvallva, az első két hónapban nem sokat láttam belőle. Reggel kimentem a Népligetbe, rögtön belevágtunk az erősítésbe, különböző kezelésekbe, délután pedig örültem, ha otthon lehettem, és pihenhettem, szusszanhattam egyet. A családom is velem költözött, mondogatták is, mikor nézünk már szét kicsit?! Az utóbbi két-három hétben kezdtük el feltérképzeni a várost, máris mondhatom, szeretünk itt élni. A budai oldalon lakunk, szeretjük a zöldet, a parkokat, ahol nagyokat lehet sétálni. Budapest nagyszerű hely, teli élettel, a Fradi pedig tökéletes hely, hogy újra fontos gólokat szerezzek.

A FRADI-SZURKOLÓK ELŐTT IS SZERETNE GÓLOKAT LŐNI

– A Zalgiris Vilnius ellen négy nullára nyertek, ráadásul idegenben. Nehezebb meccsre számítottak?
– Tudtuk, hogy a miénk a jobb csapat, csak hát ezt a pályán be is kell bizonyítani. Ráadásul műfüves talajon kellett helyt állni, ami ugye azért mindig más. A kispadon kezdtem a találkozót, teljes mérkőzést még nem is tudnék végigjátszani, az erőnlétemnek vissza kell térnie, de már a meccs elején éreztem, láttam, hogy jó formában vagyunk, öt perc alatt két helyzetet is kialakítottunk. Aztán viszonylag gyorsan jött is az első gól.

– A második félidőben pedig a második, a harmadik és a negyedik.
– Csodás érzés volt a lefújást követően ünnepelni. Idegenben mutatkoztam be a Ferencvárosban, alig várom, hogy minél hamarabb, akár már a jövő heti budapesti visszavágón saját közönségünk előtt is debütálhassak.

– Második meccsén meglesz a második Pesics-gól is?
– Rajtam nem múlik. Mindent megteszek érte!

Ekl: reménytelen, ostoba, gyermeteg – a Fradi ellenfelét nem kímélte a sajtó

„El kell ismerni, nem volt egy súlycsoportban a két gárda. A Ferencváros igazolta jó hírét, összességében esélyünk sem volt, megérdemelten győzött az ellenfél” – nyilatkozta az FTC elleni, hazai 4–0-s vereség után a Zalgiris Vilnius vezetőedzője,  Vlagyimir Cseburinés ezzel egybehangzóan értékelt a csütörtöki mérkőzést a helyi sajtó is.

„A reménytelen Zalgirist összetörte a Ferencváros” – írta főcímében az LRT.lt. A cikk pedig kifejtette, hogy az Európa-konferencia-ligában folytatódott a litván bajnok kudarcsorozata, azok után, hogy korábban a BL-ből a török Galatasaray, majd az El-ből a svéd Häcken is kiverte a csapatot (utóbbi 8–1-es összesítésben). A mérkőzésről szóló tudósítás kiemeli, a Zalgiris a csapnivaló védekezésével saját magát verte meg, a hibákat könyörtelenül kihasználó Ferencvárossal szemben.

„Gyermeteg hibák után megsemmisítő vereséget szenvedett a Zalgiris a Ferencvárostól” – ezt már egy másik litván oldal, a lyrtas.lt írja a csütörtöki mérkőzés kapcsán. Az írás azt emelte ki, hogy hiába voltak helyzetei a hazai csapatnak is, pontatlanok voltak a vilniusiak a befejezéseknél, míg a ferencvárosiak jó értelemben véve agresszív játékkal rendre hibára kényszerítették a Zalgiris játékosait. A cikk már azt is felveti, hogy ezzel a vereséggel a kazah vezetőedző, Vlagyimir Cseburin jövője is kérdésessé válhat a klubnál, aki 2021 januárja óta irányítja a csapatot.

„A saját stadionjában ostoba hibákat elkövető Zalgiris ismét fájdalmas leckét kapott Európában”
 – fogalmazott a delfi.lt. A forrás szerint a hazaiak meggondolatlanul játszottak a saját kapujuk előtt és Nicolás Gorobosov 62. percben történt kiállítása és az azt követő Varga Barnabás-gól végleg megpecsételte  a csapat sorsát.

www.nso.hu - www.tempofradi.hu

 

 

 

Megjegyzések