Klubunk az októberi forradalom során követelte vissza nevét és színét.
Október 23-án az 1956-os forradalomra emlékezik az ország. A hősies
csatákban a IX. kerületi ferencvárosiak is tevékeny részt vállaltak,
elég csak a Tűzoltó utcai fegyveres csoportra gondolni. Nem túlzás, hogy
honfitársainkra az 56-os események kapcsán egész Európa felfigyelt, a
szabadságharc Magyarország történelme mellett a Ferencvárosi Torna Club
életét is jelentősen megváltoztatta…
Történetünk az 1949-50-es magyar bajnoki idénynél kezdődik, amelyet minden idők leggólerősebb Fradija kezdte meg. A népszerű csapat erősségét a politika nem nézte jó szemmel, ezért a klubot beolvasztotta az ÉDOSZ sportegyesületbe. A szezont végül a második helyen zártuk, de a nyáron tovább gyengítették csapatunkat: utasításra Budai és Kocsis a Budapest Honvédba, Henni és Deák az Újpesti Dózsába igazolt.
Ez meg is tette hatását, az ÉDOSZ néven futó Fradi csak a tizedik lett, majd egy újabb névváltoztatás – ezúttal Budapesti Kinizsire -, és színelvétel – a csapatnak piros-fehérben kellett szerepelnie - után a hatodik helyen végeztünk. Ezt követően együttesünknek még évekig „megcsonkítva” kellett játszania, és bár egy-egy dobogós helyezést így is elért, az igazi sikerek elmaradtak.
Az 1956-os forradalom aztán a Ferencváros történelmét is befolyásolta.
A sikeres felkelések, az ezt eredményező bukás és a szovjet csapatok kivonulása közben november 1-jén, délután 2 órakor a Ferencvárosi Torna Club újjáalakult. A csapat természetesen zöld-fehér színét is visszakapta, az Üllői úti eseményen több ezer Fradi-drukker – akik közül néhány nappal azelőtt sokan még az utcán harcoltak – ünnepelte szeretett klubja „visszatérését”.
Mint ismert, a szovjetek kivonulása nem tartott sokáig, néhány nappal később megerősített haderővel visszatértek, és bár a magyar nép napokig harcolt az óriási túlerővel szemben, a szabadságharc elbukott. A Ferencváros ezután sem tartozott a rendszer kedvenc csapatai közé, de nevét és színét megtarthatta. A labdarúgó-együttes 1956. december 17-én játszott ismét FTC néven, nemzetközi barátságos összecsapáson 3-1-re verte a Vojvodinát. Érdekesség, hogy abban az együttesben ott volt többek között Buzánszky Jenő is, aki kölcsönjátékosként erősítette együttesünket.
A rossz emlékű, sikertelen időszakot az 1958-ban befejezett MNK-döntő zárta le, amelyet a Ferencváros az SBTC ellen 2-1-re megnyert. Az 1962-63-as szezonban pedig ismét sikerült elhódítani a bajnoki trófeát, majd következett a VVK-döntővel és VVK-sikerrel fémjelzett sikerkorszak.
www.fradi.hu
Történetünk az 1949-50-es magyar bajnoki idénynél kezdődik, amelyet minden idők leggólerősebb Fradija kezdte meg. A népszerű csapat erősségét a politika nem nézte jó szemmel, ezért a klubot beolvasztotta az ÉDOSZ sportegyesületbe. A szezont végül a második helyen zártuk, de a nyáron tovább gyengítették csapatunkat: utasításra Budai és Kocsis a Budapest Honvédba, Henni és Deák az Újpesti Dózsába igazolt.
Ez meg is tette hatását, az ÉDOSZ néven futó Fradi csak a tizedik lett, majd egy újabb névváltoztatás – ezúttal Budapesti Kinizsire -, és színelvétel – a csapatnak piros-fehérben kellett szerepelnie - után a hatodik helyen végeztünk. Ezt követően együttesünknek még évekig „megcsonkítva” kellett játszania, és bár egy-egy dobogós helyezést így is elért, az igazi sikerek elmaradtak.
Az 1956-os forradalom aztán a Ferencváros történelmét is befolyásolta.
A sikeres felkelések, az ezt eredményező bukás és a szovjet csapatok kivonulása közben november 1-jén, délután 2 órakor a Ferencvárosi Torna Club újjáalakult. A csapat természetesen zöld-fehér színét is visszakapta, az Üllői úti eseményen több ezer Fradi-drukker – akik közül néhány nappal azelőtt sokan még az utcán harcoltak – ünnepelte szeretett klubja „visszatérését”.
Mint ismert, a szovjetek kivonulása nem tartott sokáig, néhány nappal később megerősített haderővel visszatértek, és bár a magyar nép napokig harcolt az óriási túlerővel szemben, a szabadságharc elbukott. A Ferencváros ezután sem tartozott a rendszer kedvenc csapatai közé, de nevét és színét megtarthatta. A labdarúgó-együttes 1956. december 17-én játszott ismét FTC néven, nemzetközi barátságos összecsapáson 3-1-re verte a Vojvodinát. Érdekesség, hogy abban az együttesben ott volt többek között Buzánszky Jenő is, aki kölcsönjátékosként erősítette együttesünket.
A rossz emlékű, sikertelen időszakot az 1958-ban befejezett MNK-döntő zárta le, amelyet a Ferencváros az SBTC ellen 2-1-re megnyert. Az 1962-63-as szezonban pedig ismét sikerült elhódítani a bajnoki trófeát, majd következett a VVK-döntővel és VVK-sikerrel fémjelzett sikerkorszak.
www.fradi.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése